Főmenü megnyitása

Gregersen Hugó

magyar építész, festőművész

Saági Gregersen Hugó (Budapest, 1889. július 16.Budapest, 1975. november) magyar építész, festőművész.

Gregersen Hugó
Született 1889. július 16.[1]
Budapest
Elhunyt 1975. november (86 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Lux Alice
Foglalkozása
Sírhely Farkasréti temető (35-5-73)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Gregersen Hugó témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Iskoláit Budapesten végezte; nyaranként kőművesként dolgozott. 1914 előtt Münchenben a Polytechnikumban tanult, vele párhuzamosan a Képzőművészeti Akadémia festő tagozatát is látogatta. 1914–1918 között az olasz és az orosz fronton szolgált. Építészeti gyakorlatát Jablonszky Ferenc tervező-építész mellett szerezte 1918–1920 között. Az első világháború után a Műcsarnok rendszeres kiállítója volt. 1920–1925 között különböző építési vállalkozók irodáiban dolgozott. 1925-ben saját építési irodát nyitott, melyet 1950-ig vezetett. Münchenben szerzett diplomáját soha nem honosíttatta, ennek ellenére a Mérnöki Kamara és a Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1932-ben felvette tagjai közé. 1945 előtt több mint 20 házat épített. 1945 után részt vett a háborús károk helyreállításában. 1950–1952 között a Mezőgazdasági Tervező Vállalat, 1952–1960 között a Kereskedelmi Tervező Vállalat vezető tervezője volt.

CsaládjaSzerkesztés

Nagyapja, a norvég Gregersen Guilbrand (1824–1910) 1847-ben költözött Magyarországra. Felesége, Lux Alice (1906–1988) szobrászművész volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található (35-5-73).

 
Gregersen Hugó és Lux Alice G. szobrász sírja Budapesten. Farkasréti temető: 35-5-73.

Fontosabb tervezései, lakóházakSzerkesztés

  • Ráth György u. 36. (1929)
  • Kis János altábornagy u. 32. (1932)
  • Böszörményi út 17. (1933)
  • Móricz Zsigmond körtér 6/8/10. (1934)
  • Fő u. 37/c (1936)
  • Bem u. 24. (1936)
  • Pozsonyi út 41. (1937)
  • Alkotás u. 9. (1938)
  • Árpád fejedelem útja 56. (1934)

KözépületeiSzerkesztés

  • Központi Statisztikai Hivatal helyreállitása és új könyvtára (1945-1948)
  • Debreceni Penicillingyár (1950)
  • hűtőházak Kaposvárott, Győrben, Debrecenben (1951-1952)
  • a Divatcsarnok átalakítása (1956)
  • a Gundel étterem újjáépítése (1957)

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05441.htm, Gregersen Hugó, 2017. október 9.
  2. 2019. szeptember 9.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8