Grossmann Gusztáv
Grossmann Gusztáv (Budapest, 1878. augusztus 10.[2] – Budapest, 1957. január 16.[3]) fizikus, a rétegfelvevő röntgenkészülék, a tomográf feltalálója.
| Grossmann Gusztáv | |
| Született | 1878. augusztus 10.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1957. január 17. (78 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Pohl Teréz (h. 1918–1957) |
| Szülei | Grossmann Lipót |
| Foglalkozása | fizikus |
| Iskolái | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életműve szerkesztés
Dr. Grossmann Lipót (1821–1900)[4] orvos és Pick Karolina gyermekeként született izraelita családban. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen kezdte, majd a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule műszaki egyetemen folytatta, ahol 1900-ban szerzett oklevelet. 1911-től a berlini Siemens–Halske cég munkatársa volt. Kísérleteinek eredményeként és kezdeményezésére készítette el a cég a világ első 200 kV állandó egyenfeszültségű, kétszelepes mélyterápia-készülékét, amely teljesen kiszorította az addig használatos mélyterápiás gépeket. Behatóan foglalkozott a röntgenfizika és -technika kérdéseivel. 1915–1918 között a cég bécsi vállalatának, 1924-ben a berlini gyár orvostechnikai részlegének a vezetője, 1925–31 között pedig a Siemens–Reiniger–Veifa cég igazgatója volt. Ebben az időszakban igen nagy szerepe volt a ventilcsöves röntgenkészülékek kifejlesztésében.
1932-ben visszavonult a gazdasági élettől, és a tudományos munkának szentelte életét. Az 1935-ben megjelent alapvető értekezései és az ezekben lefektetett elvek alapján készült el az első, a gyakorlati céloknak is megfelelő rétegfelvevő röntgenkészülék, a Tomograph, amely hamarosan az egész világon elterjedt. A berendezéssel lehetőség nyílt a kijelölt, tetszőleges testmélységben lévő, mintegy 1–2 centiméter vastagságú réteg vizsgálatára és képének rögzítésére a szomszédos szervek, szövetrészek árnyékának kiiktatásával. A rétegfelvétel útján nyert kép az általános röntgenfelvételtől eltérően az emberi testnek egy kiválasztott szelvényét tartalmazta. Kutatásainak eredménye alapján készültek a későbbi rétegfelvevő-készülékek is, amelyek csupán elnevezésükben (planigraph, stratigraph stb.), nem pedig lényegileg különböztek egymástól.
1942-ben hazatért Magyarországra, és az Országos Onkológiai Intézetben dolgozott haláláig. Munkásságának egyik fő célja a hazai röntgenológia technikai és tudományos színvonalának emelése volt. 1951-ben a Híradástechnikai Tudományos Egyesület röntgenosztályának elnökévé választották.
Főbb művei szerkesztés
- Einführung in die Röntgentechnik. Berlin, 1913.
- Physikalische und technische Grundlagen der Röntgentherapie. Berlin, 1925.
- Lung Tomography. Brit. Journal Radiology, 1935.
Irodalom szerkesztés
- Herdner, R.: Traité technique de tomographie osseuse. Paris, 1953.
- Grossmann Gusztáv emlékezete. Elektronika, 1957.
- Vajda Pál: Grossmann Gusztáv. In: Nagy magyar feltalálók. Bp: Zrínyi, 1958. 252-254.
- Zoltán Géza: Dr. Grossmann Gusztáv emlékezete. Radiológiai Közlemények, 18 (1978), 3-4. pp. 251–252.
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 346. o. ISBN 963-85433-5-3
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://www.deutsche-biographie.de/sfz24052.html, Gustav Großmann, 2017. október 9.
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Izraelita Hitközség születési akv. 1119/1878. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 99/1957. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Grossmann Lipót halotti bejegyzése az újpesti polgári halotti akv. 135/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
