Gutenbrunn
Gutenbrunn osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Zwettli járásában. 2019 januárjában 516 lakosa volt.
| Gutenbrunn | |||
 | |||
| Ulrichschlag kápolnája | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Zwettli járás | ||
| Irányítószám | 3665 | ||
| Körzethívószám | 02874 | ||
| Forgalmi rendszám | ZT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 536 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 858 m | ||
| Terület | 27,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 21′, k. h. 15° 07′Koordináták: é. sz. 48° 21′, k. h. 15° 07′ | |||
| Gutenbrunn weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gutenbrunn témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Elhelyezkedése szerkesztés
Gutenbrunn Alsó-Ausztria Waldviertel régiójában fekszik a Weitenbach folyó mentén, a Weinsbergi-erdő keleti részén. Területének 89,5%-a erdő. Az önkormányzat két településrészt és falut egyesít: Gutenbrunn (436 lakos 2019-ben) és Ulrichschlag (80 lakos).
A környező önkormányzatok: nyugatra Bärnkopf, északra Bad Traunstein, keletre Martinsberg, délkeletre Pöggstall, délre Münichreith-Laimbach és Yspertal.
Története szerkesztés
A Gutenbrunn nevét adó forrás régóta ismert volt gyógyító hatásúnak vélt vizéről és már 1556-ban megemlítik. 1726-ban kápolnát építettek ide, miután Szűz Mária megjelent a zarándokoknak. A település a 17. században kezdett kialakulni, lakói nagyrészt favágók és az üvegmunkások voltak: a 18. század közepén már két üveghuta működött Gutenbrunnban. 1780-1808 között itt dolgozott a neves üvegművész, Johann Josef Mildner, aki kidolgozta az arany- és ezüst háttérre való festést. Az üvegipar támogatói között volt Josef Edler von Fürnberg császári főpostamester, a szomszédos pöggstalli uradalom (amelyhez Gutenbrunn tartozott) birtokosa. Ő építtette 1771-1785 között a klasszicista stílusú gutenbrunni kastélyt. 1782-ben Gutenbrunnt (Martinsberggel és Kirchbachhal együtt) új uradalommá különítették el és egyúttal mezővárosi rangra emelték.
A vastartalmú forrást különböző betegségek kezelésére javasolták. I. Ferenc császár is meglátogatta, majd később megvásárolta az uradalmat és egyesítette közeli birtokaival. A kastély parkjában kis állatseregletet is alapítottak.
Ma Gutenbrunnban található a Habsburg-Lotaringiai család erdőigazgatósága, amely mintegy 9 ezer hektárnyi erdőt felügyel. A szomszédos Bärnkopffal együtt a mezőváros az alsó-ausztriai terepsíelés központja.
Lakosság szerkesztés
A gutenbrunni önkormányzat területén 2019 januárjában 516 fő élt. A lakosságszám a csúcspontját 1923-ben érte el 1194 fővel, azóta többé-kevésbé folyamatos csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 93,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,4% a régi (2004 előtti), 4,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 90,5%-a római katolikusnak, 1% evangélikusnak, 1,2% mohamedánnak, 5,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (97,7%) mellett a bosnyákok alkották 1%-kal. A lakosság számának változása:
| 2016 | 529
|
| 2018 | 536
|
Látnivalók szerkesztés
- a gutenbrunni kastély
- a Miasszonyunk-plébániatemplom
- Ulrichschlag kápolnája
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források szerkesztés
- Gutenbrunn Gedächtnis des Landes
- A település honlapja
- 32511 – Gutenbrunn. Statistik Austria
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gutenbrunn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
