Főmenü megnyitása

A gyógypedagógiai antropológia a fogyatékosok és a fogyatékosság embertani kérdéseivel foglalkozó gyógypedagógiai tudományterület, melynek természettudományi (biológiai) és humán tudományi (pedagógiai) ágai alakultak ki.

  1. A különböző típusú fogyatékosok testi fejlődésének és testalkatának kérdéseivel foglalkozik. Kutatási eredményeivel segíti a gyógypedagógiai folyamat tervezését (testi nevelés, sportolás, szakmatanulás programjainak és módszereinek kidolgozása) és a gyógypedagógiai intézmények iskolai és egészségtani feladatainak meghatározását.
  2. A gyógypedagógiai tudományban és gyakorlatban kialakult emberkép kérdéseivel és ennek hatásaival foglalkozik. Kutatja és tárgyalja - világnézeti, etikai szempontból is - a fogyatékos ember identitásának, emberi méltóságának problémakörét, az alapvető emberi jogokkal összefüggésben.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Illyés Sándor: Biológiai sérülés és emberkép. Gyógypedagógiai Szemle, 1982. 4. 273-279.;
  • Göllesz Viktor és mtsai: A táplálkozási szokások és a testi fejlődés néhány összefüggése. Gyógypedagógiai Szemle, 1983. 4. 251-259., 1984. 4. 241-252.;
  • Buday J.: Fogyatékos gyermekek testi fejlődése. in: Gyógypedagógiai iskola-egészségtan. (Szerk. Göllesz Viktor) Budapest, 1984. 20-32.;
  • Haeberlin, U.: Das Menschenbild für die Heilpädagogik. Bern, 1985.;
  • Pálhegyi Ferenc: Az emberképek gyógypedagógiai konklúziói. Gyógypedagógiai Szemle, 1989. 3. 183-190.;
  • Gaál É.: Emberkép, gyermekkép, 'fogyatékosságkép' a gyógypedagógiában. Magyar Felsőoktatás, 1995. 5-6. 50-55.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés