Győry Dezső

Győry Dezső (eredeti neve: Wallentinyi Dezső) (Rimaszombat, 1900. március 18. – Budapest, 1974. február 1.) háromszoros József Attila-díjas (1956, 1958, 1970) magyar költő, író, újságíró.

Győry Dezső
Élete
Született	1900. március 18. Rimaszombat
Elhunyt	1974. február 1. (73 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Szülei	Dr. Wallentinyi Dezső (1873-1924) Győry Ida
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	versek, regények
Első műve	Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (versek, 1921)
Kitüntetései	József Attila-díj (1956) József Attila-díj (1958) József Attila-díj (1970)
Irodalmi díjai	József Attila-díj (1956, 1958, 1970)
A Wikimédia Commons tartalmaz Győry Dezső témájú médiaállományokat.

Életpályája

Édesapja dr. Wallentinyi Dezső (1873-1924) tanár, édesanyja Győry Ida volt. Középiskolai tanulmányait Rimaszombatban végezte el. 1917-től jelentek meg művei. 1919-ben a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt, mint Eötvös-kollégista; a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadseregben szolgált.

1920–1922 között Halléban és Hamburgban tanult. 1921-től a Mi Lapunk, a Kassai Újság, a Színházi Újság, a Losonci Újság és a Prágai Magyar Hírlap jelentette meg írásait. 1922-től Csehszlovákiában élt, ahol a Losonci Hírlapnál, a Kassai Hírlapnál dolgozott. 1925-ben a Kassai Hírlap felelős szerkesztője lett, valamint a Prágai Magyar Hírlap irodalmi mellékletének, a Magyar Vasárnapnak a szerkesztője lett. 1933–1938 között a Magyar Újság felelős szerkesztője volt. 1937-ben Vozári Dezsővel megalakította a Csehszlovákiai Magyar Demokrata Írókört.

1939-től bujkálni kényszerült. 1941-től Beregszászban élt. 1949-ben Budapestre költözött.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Művei

Győry Dezső emléktáblája Rimaszombatban (2018)

• Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (versek); Mátyusföldi Lapok, Galánta, 1921
• Százados adósság (versek, 1923)
• A láthatatlan gárda (versek, 1927)
• Újarcú magyarok (versek, 1927)
• Hol a költő? (versek, 1931)
• A hegyek árnyékában (versek, 1936)
• Zengő Dunatáj (versek, 1938)
• Emberi hang (versek, 1940)
• Magyar hegyibeszéd; Egyetemi Ny., Bp., 1940
• A veszedelmes ember. Czabán Samu életrajza (regény, 1950)
• Ismerd meg hazádat (szerk., képes honismertető, 1953)
• Az első honvédek (regény, 1953)
• Négy nap dörgött az ágyú (regény, 1953)
• A bujdosók tábortüze. Kisregény a szabadságharc idejéből; Honvéd Kiadó Intézet, Bp., 1954 (Szabad Hazánkért kiskönyvtára)
• Viharvirág (regény, 1955)
• Zengő Dunatáj (válogatott versek, Fábry Zoltánnal és Ilku Pállal, 1957)
• Vérehulló szerelem (kisregény, 1957)
• Sorsvirág. Regény a szabadságharcot követő évekből (1959)
• Szarvasbőgés (regény, 1960)
• Gömöri rengeteg (regény, 1960)
• A nagy érettségi (regényes visszaemlékezések, Halasi Andorral, 1960)
• Az élő válaszol (válogatott és új versek, Dobossy Lászlóval, 1964)
• A vérvörös Vág (regény, 1964)
• Veronika. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1965
• Tűzvirág (1966)
• Emberi hang (válogatott és új versek, Sándor Lászlóval, 1970)
• Két végzetes korona (történelmi kisregények, 1973)
• Férfiének (válogatott és új versek, Czine Mihállyal, 1974)
• Kiáltó szó (válogatott versek, kiadta: Szeberényi Zoltán, 1983)

Díjai

• A Masaryk Akadémia irodalmi nagydíjasa (1932)
• József Attila-díj (1956, 1958, 1970)
• Munka Érdemrend (1960)

További információk

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• A magyar irodalom története
• A magyar irodalom története
• Kortárs magyar írók
• Szeberényi Zoltán: A vox humana poétája. Győry Dezső csehszlovákiai költészete; Szépirodalmi, Bp., 1972