Győry Dezső

(1900–1974) költő, író, újságíró

Győry Dezső (eredeti neve: Wallentinyi Dezső) (Rimaszombat, 1900. március 18.Budapest, 1974. február 1.) háromszoros József Attila-díjas (1956, 1958, 1970) magyar költő, író, újságíró.

Győry Dezső
Élete
Született 1900. március 18.
Rimaszombat
Elhunyt 1974. február 1. (73 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Szülei Dr. Wallentinyi Dezső (1873-1924)
Győry Ida
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) versek, regények
Első műve Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (versek, 1921)
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1956, 1958, 1970)
A Wikimédia Commons tartalmaz Győry Dezső témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

Édesapja dr. Wallentinyi Dezső (1873-1924) tanár,[1] édesanyja Győry Ida volt.[2] Középiskolai tanulmányait Rimaszombatban végezte el. 1917-től jelentek meg művei. 1919-ben a Budapesti Tudományegyetem hallgatója volt, mint Eötvös-kollégista; a Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadseregben szolgált.

1920–1922 között Halléban és Hamburgban tanult. 1921-től a Mi Lapunk, a Kassai Újság, a Színházi Újság, a Losonci Újság és a Prágai Magyar Hírlap jelentette meg írásait. 1922-től Csehszlovákiában élt, ahol a Losonci Hírlapnál, a Kassai Hírlapnál dolgozott. 1925-ben a Kassai Hírlap felelős szerkesztője lett, valamint a Prágai Magyar Hírlap irodalmi mellékletének, a Magyar Vasárnapnak a szerkesztője lett. 1933–1938 között a Magyar Újság felelős szerkesztője volt. 1937-ben Vozári Dezsővel megalakította a Csehszlovákiai Magyar Demokrata Írókört.

1939-től bujkálni kényszerült. 1941-től Beregszászban élt. 1949-ben Budapestre költözött.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Művei szerkesztés

 
Győry Dezső emléktáblája Rimaszombatban (2018)
  • Hangulatok és gondolatok dalban és prózában (versek); Mátyusföldi Lapok, Galánta, 1921
  • Százados adósság (versek, 1923)
  • A láthatatlan gárda (versek, 1927)
  • Újarcú magyarok (versek, 1927)
  • Hol a költő? (versek, 1931)
  • A hegyek árnyékában (versek, 1936)
  • Zengő Dunatáj (versek, 1938)
  • Emberi hang (versek, 1940)
  • Magyar hegyibeszéd; Egyetemi Ny., Bp., 1940
  • A veszedelmes ember. Czabán Samu életrajza (regény, 1950)
  • Ismerd meg hazádat (szerk., képes honismertető, 1953)
  • Az első honvédek (regény, 1953)
  • Négy nap dörgött az ágyú (regény, 1953)
  • A bujdosók tábortüze. Kisregény a szabadságharc idejéből; Honvéd Kiadó Intézet, Bp., 1954 (Szabad Hazánkért kiskönyvtára)
  • Viharvirág (regény, 1955)
  • Zengő Dunatáj (válogatott versek, Fábry Zoltánnal és Ilku Pállal, 1957)
  • Vérehulló szerelem (kisregény, 1957)
  • Sorsvirág. Regény a szabadságharcot követő évekből (1959)
  • Szarvasbőgés (regény, 1960)
  • Gömöri rengeteg (regény, 1960)
  • A nagy érettségi (regényes visszaemlékezések, Halasi Andorral, 1960)
  • Az élő válaszol (válogatott és új versek, Dobossy Lászlóval, 1964)
  • A vérvörös Vág (regény, 1964)
  • Veronika. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1965
  • Tűzvirág (1966)
  • Emberi hang (válogatott és új versek, Sándor Lászlóval, 1970)
  • Két végzetes korona (történelmi kisregények, 1973)
  • Férfiének (válogatott és új versek, Czine Mihállyal, 1974)
  • Kiáltó szó (válogatott versek, kiadta: Szeberényi Zoltán, 1983)

Díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Édesapja gyászjelentése. [2017. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 26.)
  2. Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  

További információk szerkesztés