Gyenes Izsó

(1874–1961) hegedűművész

Gyenes Izsó, 1903-ig Guttmann Izidor[2] (Szepsi, 1874. július 8.Budapest, 1961. augusztus 27.) hegedűművész, tanár.

Gyenes Izsó
SzületettGuttmann Izidor
1874. július 8.
Szepsi
Elhunyt1961. augusztus 27. (87 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Gyermekei
Foglalkozásahegedűs
Zenei pályafutása
Hangszerhegedű
Tevékenységzenész, tanár
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyenes Izsó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Guttmann József és Biener Johanna fia.[3] Már gyermekkorától zenélt, 12 évesen katonai és színházi zenekarok tagja volt. Zenei tanulmányait a Magyar Zeneiskolában fejezte be 1903-ban, ahol Faludy Károly és Vavrinecz Mór volt a mestere. 1901-ben megalakította az Országos Magyar Zeneszövetséget.

Hegedűművészként 1903-ban Kaposváron telepedett le, ahol vonósnégyest, zenekart alakított, és zeneiskolát hozott létre (ennek 1907-től 1920-ig igazgatója volt). Ő vezette a zeneoktatást mind a Kaposvári Zenekedvelők Egyesületében, mind a főgimnáziumban, 1918-ban pedig a Fő utcában megalapította Harmónia nevű zenemű- és hangszerüzletét, amely hamarosan a város hangversenyéletének központjává vált. 1920-ban hangverseny- és operaszervező céget alapított, amelynek élén nyolc évig szervezte a város és a megye zenei életét. Az ő meghívására érkezett Kaposvárra Dohnányi Ernő, és ő rendezte az első operaelőadást is a városban, A sevillai borbélyt. Koncertmestere volt a helyi szimfonikus zenekarnak, és 1927-ben, amikor megalakult a Kaposvári Egyesült Iparosok Társaskörének zenekara, ennek is karnagyává választották.[4]

1928-tól Győrött, Budapesten és Balassagyarmaton tanított, fontos feladatának tekintette a siket és egyéb problémákkal küzdő gyerekek zenei nevelését.

Emlékezete

szerkesztés

Fiai Gyenes János (Juan Gyenes) fotóművész és Reményi Gyenes István író. Madridban élt fotóművész fia (Juan) az emlékére, fiatal spanyol hegedűművészek számára alapította a Premio Isidoro Gyenes-díjat.

1992. március 15-én Kaposváron, Gyenes Izsó Ezredév utcai házának falán emléktáblát avattak emlékére.[4][5]

Főbb művei

szerkesztés
  • A játékos zeneoktatás. Bevezetés a ritmikába. Győr, 1932
  • Játékos zeneoktatás. Gyenes-féle hangszeres hangszeres zeneelméleti tábla dalgyűjteménye. Győr, 1932
  • A ritmusóvoda. Budapest, 1939
  • A ritmizálás iskolája. Budapest, 1942
  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 95512/1903. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 762. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 15. oldal 24. sor
  3. Holocaust Survivors and Victims Database
  4. a b Nagy Zoltán. „Hogy Kaposvárott oskolák álléttassanak...” – Fejezetek a város három évszázados neveléstörténetéből (1715–2015), 54. oldal. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2016). ISBN 978-615-80091-8-8 
  5. Balogh János: Kaposvár emléktáblái és egyéb gyűjtemények