Gyetvai János

Gyetvai János (Szentlőrinckáta, 1889. április 8. – Budapest, 1967. május 14.) író, újságíró, politikus. A Tanácsköztársaság után emigrált, ahonnan a második világháború után tért haza. Volt pécsi és Baranya megyei főispán, ankarai nagykövet.

Gyetvai János
Született	1889. április 8. Szentlőrinckáta
Elhunyt	1967. május 14. (78 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	politológus újságíró diplomata politikus
Tisztsége	a Tanácsok Országos Gyűlésének tagja (1919. június 14. – 1919. június 23.) magyar nagykövet Törökországban (1949–1950)
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (–1912)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
Sablon • Wikidata • Segítség

Családja, tanulmányai

Gyetvai János és Zombori Rozália fia. Agrárproletár családból származott, tizenkettedik gyermekként látta meg a napvilágot. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol előbb magyar–történelem szakon szerzett diplomát, majd 1912-ben jogi doktorrá avatták.

Pályafutása

A tanácsköztársaság bukásáig

Az 1910-es években, az egyetemi tanulmányai mellett a Statisztikai Hivatal kisegítő munkatársa volt. 1912-től a Népszava munkatársa, egészen 1919-ig. 1914-től a Jászberény című szocialista lap alapító szerkesztője. 1917-től a budapesti felsőkereskedelmi iskola ideiglenes tanára. A tanácsköztársaság idején sajtófőnök lett, és tagja lett a Belügyi Népbiztosság ún. vezető (ötös) kollégiumának. Főszerkesztője a Magyar Vörös Hadsereg hivatalos lapjának a Vörös Katonának.

Emigrációban

A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahonnan 1920-ban Kassára költözött, ahol a Kassai Munkás szerkesztője lett. Rövid idő után Pécsre költözött, ahol a Munkás című lap szerkesztője lett 1920-21-ben. Ezután visszaköltözött Bécsbe, majd 1922-ben Berlinbe ment, ahol 1924-ig maradt. Itt a Chronik des Faschismus című lap szerkesztője, és a Deutsch-Russische Telegrafen Agentur hírügynökség munkatársa. 1924-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol részt vett az ottani szocialista és kommunista mozgalmakban. Itt az Új Előre, Magyar Világ és a Magyar Jövő című lapokat szerkesztette.

A második világháború után

A világégés után hazatért, belépett az MKP-be, később az MDP-be. 1947-49-ig volt Pécs és Baranya vármegye főispánja. Lemondása után egy évig ankarai nagykövet, majd ismét újságíró lett. A Lapkiadó Vállalat újságírójaként a Színház és Mozi, illetve a Heti Műsor szerkesztője volt 1956-ig.

Íróként

A magyar szocialista irodalom alkotója, a munkásmozgalom harcosainak állított emléket. Legismertebb műve a Válságos éjszaka, amely a monitorlázadás éjszakájának történetét írja le. Németül 1924-ben jelent meg, Eine Nacht címmel, magyarul 1961-ben.

Művei

• An der Spitze der Bauern. Roman; németre ford. Stefan J. Klein, Taifun, Frankfurt, 1924
• Eine Nacht. Eine Erzählung aus der Zeit der ungarischen Räterepublik; németre ford. Stefan J. Klein; Vereinigung internationaler Verlagsanstalten, Berlin, 1926
• Új Magyarország. Gyetvai János a Magyar Jövő főszerkesztőjének jelentése Magyarországról; Hungarian Daily Journal Publ. Comp., New York, 1945
• Ezt láttam Amerikában; bev. Boldizsár Iván; Szépirodalmi, Budapest, 1952
• Fegyverek és emberek. Regényes korrajz; Zrínyi, Budapest, 1959
• Válságos éjszaka. Elbeszélés; Szépirodalmi, Budapest, 1961
• Két világ között. Emigrációs emlékeimből; Szépirodalmi, Budapest, 1963

Emlékezete

A Fiumei Úti Sírkert Munkásmozgalmi Parcellájában nyugszik. 1989-ben, születésének 100. évfordulójára a Magyar Posta bélyeget adott ki a tiszteletére. Róla nevezték el a jászberényi Gyetvai János Általános Iskolát.

Források

• Gyetvai János a Névponton Archiválva 2015. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. 2. jav., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 2000. ISBN 963-05-7744-5  

Elődje: Kertész Endre

Baranya vármegye főispánja 1947. november 12. – 1949 februárja

Utódja: Bors Antal

Elődje: Boros István

Pécs t.j.v. főispánja 1947. november 12. – 1949 februárja

Utódja: Bors Antal