Főmenü megnyitása

Gyetvai János

(1889-1967) magyar kommunista politikus, diplomata

Gyetvai János (Szentlőrinckáta, 1889. április 8. – Budapest, 1967. május 14.) író, újságíró, politikus. A tanácsköztársaság után emigrált, ahonnan a második világháború után tért haza. Volt pécsi és Baranya megyei főispán, ankarai nagykövet.

Gyetvai János
Született 1889. április 8.
Szentlőrinckáta
Elhunyt 1967. május 14.
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása
Tisztség magyar nagykövet Törökországban (1949–1950)
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1912)
Sírhely Fiumei úti temető

Család és tanulmányokSzerkesztés

Agrárproletár családból származott, tizenkettedik gyermekként látta meg a napvilágot. Magyar-történelem szakon szerzett diplomát, és 1912-ben jogi doktori végzettséget a budapesti tudományegyetemen.

PályafutásaSzerkesztés

A tanácsköztársaság bukásáigSzerkesztés

Az 1910-es években, az egyetemi tanulmányai mellett a Statisztikai Hivatal kisegítő munkatársa volt. 1912-től a Népszava munkatársa, egészen 1919-ig. 1914-től a Jászberény című szocialista lap alapító szerkesztője. 1917-től a budapesti felsőkereskedelmi iskola ideiglenes tanára. A tanácsköztársaság idején sajtófőnök lett, és tagja lett a Belügyi Népbiztosság ún. vezető (ötös) kollégiumának. Főszerkesztője a Magyar Vörös Hadsereg hivatalos lapjának a Vörös Katonának.

EmigrációbanSzerkesztés

A tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahonnan 1920-ban Kassára költözött, ahol a Kassai Munkás szerkesztője lett. Rövid idő után Pécsre költözött, ahol a Munkás című lap szerkesztője lett 1920-21-ben. Ezután visszaköltözött Bécsbe, majd 1922-ben Berlinbe ment, ahol 1924-ig maradt. Itt a Chronik des Faschismus című lap szerkesztője, és a Deutsch-Russische Telegrafen Agentur hírügynőkség munkatársa. 1924-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol részt vett az ottani szocialista és kommunista mozgalmakban. Itt az Új Előre, Magyar Világ és a Magyar Jövő című lapokat szerkesztette.

A második világháború utánSzerkesztés

A világégés után hazatért, belépett az MKP-be, később az MDP-be. 1947-49-ig volt Pécs és Baranya vármegye főispánja. Lemondása után egy évig ankarai nagykövet, majd ismét újságíró lett. A Lapkiadó Vállalat újságírójaként a Színház és Mozi, illetve a Heti Műsor szerkesztője volt 1956-ig.

ÍrókéntSzerkesztés

A magyar szocialista irodalom alkotója, a munkásmozgalom harcosainak állított emléket. Legismertebb műve a Válságos éjszaka, amely a monitorlázadás éjszakájának történetét írja le. Németül 1924-ben jelent meg, Eine Nacht címmel, magyarul 1961-ben.

EmlékezeteSzerkesztés

A Fiumei úti temető Munkásmozgalmi Parcellájában nyugszik. 1989-ben, születésének 100. évfordulójára a Magyar Posta bélyeget adott ki a tiszteletére. Róla nevezték el a jászberényi Gyetvai János Általános Iskolát.

ForrásokSzerkesztés


Elődje:
Kertész Endre
Baranya vármegye főispánja
1947. november 12.1949. februárja
 
Utódja:
Bors Antal
Elődje:
Boros István
Pécs t.j.v. főispánja
1947. november 12.1949. februárja
 
Utódja:
Bors Antal