Hárs István

(1924–2014) újságíró, a Magyar Rádió elnöke, politikus, belügyminiszter-helyettes
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 10.

Hárs István (Budapest, 1924. szeptember 15.Budapest, 2014. december 4.[1][2]) magyar újságíró, a Magyar Rádió elnöke 1974 és 1988 között.

Hárs István
Született1924. szeptember 15.
Budapest
Elhunyt2014. december 4. (90 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeaz MSZMP KB tagja (1975. március 22. – 1988. május 22.)
SablonWikidataSegítség

Élete és munkássága

szerkesztés

Alkalmazotti családban született. A négy polgári elvégzése után, majd 1938-tól fémesztergályos szakmát tanult. 1941-től segédként dolgozott, 1943-ban a vasasszakszervezet tagja lett. 1944 tavaszán munkaszolgálatra vitték, novemberben megszökött, majd a főváros felszabadulásig bujkált. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, 1947-ig az MKP, majd a pártegyesülés után az MDP központjában dolgozott, először agitációs és propaganda vonalon, majd a kétéves pártfőiskola elvégzése után a fegyveres testületeket is felügyelő adminisztratív osztály helyettes vezetője lett. Onnan a Belügyminisztériumba helyezték, ahol 1954 és 1956. november között belügyminiszter-helyettes volt.

1956 novembere után a Fémtömegcikk Ktsz-nél esztergályosként dolgozott. Belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, és 1957 januárjától a Magyar Rádió agitációs és propaganda főosztályának vezetője lett. 1959 végén nevezték ki a Rádió első elnökhelyettesének. Közben 1958-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán jogi diplomát szerzett. 1974-ben nevezték ki a Magyar Rádió elnökének; 1988. júliusban vonult nyugdíjba. Az MSZMP Központi Bizottságának 1975 és 1988. május 22. között volt tagja. 1983-tól a KB mellett működő Agitációs és Propaganda Bizottság, 1985-től a Művelődéspolitikai Bizottság, 1986-tól a Káderpolitikai Bizottság tagja volt. 1970-től a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának is tagja volt.

A Rádió élén végzett 14 éves munkája során emberi magatartásával, legendás közvetlenségével, szakmai irányító munkájával rendkívüli népszerűséget szerzett munkatársai, beosztottai között. Egykori munkatársai 2009-ben, 85. születésnapjára könyvet adtak ki tiszteletére, amibe 85-en írtak rövid megemlékezést.

Agárdi Péter, a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának egykori elnöke a 85. születésnapjára írt Hárs-levelekbe azt írta, hogy az ő elnöksége alatt lett a Magyar Rádió „az ország talán legnagyobb hatású és hiteles tekintélyű kultúraközvetítő közszolgálati” intézménye. Hárs István rádióvezetői életműve is hozzájárult, „hogy a rendszer(vissza)változás békésen menjen végbe, s hogy az átmenet éveiben a Rádió különösen magas színvonalon, bátran teljesített és a legszélesebb társadalmi bizalmat élvezte az ország közintézményei közül”.

Díjai, elismerései

szerkesztés
  • Magyar Köztársasági Érdemérem bronz fokozata (1949)[3]
  • Munka Érdemérem (1953)[4]
  • Vörös Csillag Érdemrend (1955)
  • Munka Érdemrend (1963)[5]
  • Munka Érdemrend ezüst fokozata (1970)[6]
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1974)
  • Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1984, 60. születésnap)
  • Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1988, nyugállomány)
  1. Archivált másolat. [2014. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 9.)
  2. https://opac-nevter.pim.hu/record/-/record/display/manifestation/PIM31832/967274cd-766a-41f7-9b79-4e74bb4aaef3/solr/0/24/0/1/authorOrder/ASC
  3. Magyar Közlöny, 1949. március 22. (63. szám)
  4. Magyar Közlöny, 1953. november 7. (59. szám)
  5. Magyar Közlöny, 1963. április 17. (24. szám)
  6. Magyar Közlöny, 1970. április 4. (22. szám)

További információk

szerkesztés