Főmenü megnyitása

A Hétlétrák vagy Hétlétra-vízesés (románul: Canionul Șapte Scări) egy természeti látványosság Brassó megyében, a Nagykőhavas hegyeiben: 58 méter szintkülönbségű, 160 méter hosszú szurdok, melyet a Csűrkőárka pataka vágott a mészkősziklába, hét vízesést alkotva. A szurdok teljes hosszában bejárható a felszerelt létrákon keresztül. Románia egyik leglátogatottabb helye,[1] egyesek szerint nemcsak az országban, hanem egész Európában egyedülálló látnivaló.[2]

Hétlétrák
A szurdok alsó bejárata
A szurdok alsó bejárata
Ország Románia
Település Négyfalu
Elhelyezkedése
Tszf. magasság1050 m
Hétlétrák (Brassó megye)
Hétlétrák
Hétlétrák
Pozíció Brassó megye térképén
é. sz. 45° 34′ 03″, k. h. 25° 38′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 03″, k. h. 25° 38′ 36″

KialakulásaSzerkesztés

A szurdokot a Nagykőhavas-csúcstól északra eredő Csűrkőárka (Valea Șurii de Piatră), a Sipoly-patak egyik jobboldali mellékfolyása vágta a sziklába.[3] A kanyon felső része a triász, az alsó, sárgásabb sziklákba vájt része pedig a jura korszakban alakult ki.[2]

A Nagykőhavasra jellemzőek a konglomerátumba ágyazott, kaotikusan elrendezett mészkőtömbök, ún. olisztolitek. A Hétlétrák esetében a vízfolyás először a konglomerátumba vágott hasadékot, mely epigenetikusan mélyült, különleges karsztikus felszínt alkotva a mészkőben.[4]

FeltárásaSzerkesztés

A szurdokot kezdettől fogva sok erdész, vadász, természetjáró ismerte és odatámasztott fenyőtörzseken keresztül fel is másztak az első vízesésig, azonban a következő, tízméteres szakadékot már nem tudták áthidalni. Teljes hosszúságában a kanyont legelőször 1929 augusztusában tárta fel a Siebenbürgischer Karpatenverein négy tagja: Alfred Prox, Friedrich Samhammer, Raimund Samhammer, és Hubert Setzer. 1930-ban Boldizsár Ferenc, Ercsei Imre, Kamner Emil, és Czell András (a Brassói Turista Egyesület tagjai) segítségével utat vágtak és fából készült létrákkal tették járhatóvá a hasadékot a turisták számára.[5][6] Egyes források Lehmann Károlyt is megemlítik mint úttörőt.[1]

A szurdokon átvezető új útnak többféle nevet javasoltak, például Hideg-hasadék vagy Pokol tornáca.[6] Végül a Hétlétrák (Șapte Scări) honosodott meg; már az 1930-as évek közepén is főleg ezt a nevet használták,[7] és a Csűrkőárka patakát is Hétlétra-patakként kezdték emlegetni.

A nedves környezet és a lehulló sziklák, jégtömbök megviselték a falétrákat, így többször kellett cserélni azokat. 1960-ban vasból készült létrákat helyeztek el, melyeket szintén többször cseréltek, de a mind jobban elhanyagolt kanyon nem volt veszélytelen; a 2010-es évek elején három év alatt 65 ember zuhant a mélybe és járt szerencsétlenül, közülük három szörnyethalt.[1] 2013 végén horganyzott acélból készült létrákat és hidakat helyeztek el.[8]

LeírásaSzerkesztés

A Hétlétrákon átvezető turistaút egyirányú, csak az alsó bejáratnál lehet belépni. Ehhez közel kis menedékház áll, ahol jegyet lehet váltani a szurdok megtekintésére. Innen maga a hasadék körülbelül 150 méterre kezdődik. A 2013-as felújítás után összesen 9 létra és 10 gyaloghíd van, a leghosszabb létra 15 méteres.[1] A berendezés viszonylag biztonságossá teszi a hely bejárását, és nincs szükség különleges sziklamászó felszerelésre.[9] Télen nem járható.

Alulról behatolva a kanyonba az első három vízesés egymástól kis távolságra van; ezek közül a harmadik vízesés 15 méter magas, az alatta kialakult üst 2,5 méter mély. A következő szakaszon további három zuhatag látható, a víz pedig mindkét falba katlanokat vájt. Egy 10 méteres szakasz után található az utolsó, 3,5 méteres vízesés. Ezután vízszintes, egymástól csak néhány méterre levő falak között halad a patak, hatszor véve 90 fokos kanyarulatot, melyek a mészkő négyzetes elválási hasadékaira utalnak.[4]

Hétvégeken átlagosan napi 400 turista keresi fel; nyáron és ünnepnapokon ez a szám 800–1000 is lehet.[8][10] A turisták negyede külföldi.[2]

MegközelítéseSzerkesztés

Brassótól 16, Alsótömöstől 3 kilométerre fekszik. A sárga sávval jelzett turistaút Alsótömös Malomdombok részéből indul;[11] ide személygépkocsival vagy a brassói állomásról induló 17B jelzésű autóbusszal lehet eljutni. A Malomdomboktól a Hétlétrák bejárata körülbelül 50 percnyire van.

A szurdok megközelíthető a Családi út felől is (a medveszakadéki gerincúton) vagy a nagykőhavasi menedékház felől ereszkedve a Sipoly völgyén.

Látványosságok a közelbenSzerkesztés

  • Medveszakadék (Prăpastia Urșilor), a Hétlétráktól 20 percre (kék háromszög): mély, árnyékos völgy, melyet egy 76 méter magas, függőleges sziklafal zár le. Kedvelt sziklamászó- és kirándulóhely.[12]
  • A nagykőhavasi menedékház és a Nagykőhavas csúcsa, a Hétlétráktól egy, illetve másfél órára (sárga csík).[11]
  • Átcsúszópálya (zipline) a Hétlétráktól a Malomdombokig; a teljes hossz több, mint 2 kilométer.[13]
  • Hasadtkő (Tamina), a Hétlétrákhoz nagyban hasonló szurdok.[11]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Gruia, Cătălin. „Canionul Șapte Scări din Masivul Piatra Mare”, National Geographic Romania, 2014. február 25. (Hozzáférés ideje: 2017. május 27.) 
  2. a b c Suciu, Simona. „Șapte Scări, canionul unde îți alegi mireasa”, Adevărul, 2014. július 26. (Hozzáférés ideje: 2017. május 27.) 
  3. Árvay József. A barcasági Hétfalu helynevei. Kolozsvár: Minerva, 68–69. o. (1943) 
  4. a b Cheile și canionul Șapte Scări. Asociatia 7 Scări. (Hozzáférés: 2017. május 27.)
  5. Székely Géza. A Nagykőhavas leírása. Brassó: saját kiadás, 16–17. o. (1936) 
  6. a b Kovács Lehel István: Új létrák a Nagykőhavason. Encián, IX. évf. 67. sz. (2014. júl.) 96–99. o. ISSN 2284-7030
  7. Șuluțiu, Octav. Brașov (román nyelven). Bukarest: Fundația Pentru Literatură și Artă Regele Carol II, 126. o. (1937) 
  8. a b Dincă, Ionuț. „Aproape 3000 de turiști au explorat Canionul 7 Scări în vacanța de Sfânta Marie”, BizBrașov, 2016. augusztus 17. (Hozzáférés ideje: 2017. május 27.) 
  9. Canionul 7 Scări din Braşov este oficial redeschis pentru turiști”, Digi 24, 2015. július 21. (Hozzáférés ideje: 2017. május 27.) 
  10. Parghel, Mihaela. „Canionul Șapte Scări, asaltat de turiști”, Monitorul Expres, 2015. július 21. (Hozzáférés ideje: 2017. május 27.) 
  11. a b c Dâmbul Morii - Canionul 7 Scări - Cabana Piatra Mare. Munții Noștri. (Hozzáférés: 2018. november 18.)
  12. Sziklamászó útvonalak. insidebrasov.ro. (Hozzáférés: 2017. május 6.)
  13. Pintili, Jana. „Tiroliană, inaugurată la Canionul 7 Scări”, Agerpres, 2014. szeptember 26. (Hozzáférés ideje: 2017. május 27.)