Főmenü megnyitása

Hasadtkő

természeti látványosság

A Hasadtkő vagy Tamina (románul: Cascada Tamina, németül: Taminaschlucht) egy természeti látványosság Brassó megyében, a Nagykőhavas hegyeiben: patak által vágott mély szurdok öt vízeséssel. Hasonló a közeli Hétlétrákhoz, bár kisebb annál: hossza mindössze 20 méter. A szurdok teljes hosszában bejárható a felszerelt létrákon keresztül.

Hasadtkő
A szurdok alsó része
A szurdok alsó része
Ország Románia
Település Négyfalu
Névadó Tamina
Elhelyezkedése
Tszf. magasság1120 m
Hasadtkő (Brassó megye)
Hasadtkő
Hasadtkő
Pozíció Brassó megye térképén
é. sz. 45° 32′ 01″, k. h. 25° 36′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 01″, k. h. 25° 36′ 38″

ElnevezéseSzerkesztés

Magyarul több néven ismerik: Hasadtkő, Hollókő, Maladinkő, „mintha a nép bámulata a soknevűség által akarta volna a természet e csodás művének az egynevüség szűk keretébe nem foglalható nagyszerüségét kifejezni”.[1] A Hasadtkő név a sziklahasadásra utal, mely által a szurdok létrejött. A Hollókő és a Maladinkő Árvay József helytörténész szerint a Hasadtkő egyes részeinek neve, bár nem pontosítja, hogy melyik részekről van szó. A Maladinkő (megjelenik Maládin köve alakban is) valószínűleg román család- vagy ragadványnévből származik.[2]

Német Taminaschlucht (Tamina-szurdok) elnevezését Carl August Dietrich (1813–1884) könyvkötőnek köszönheti, aki az 1830-as években költözött Németországból Brassóba. Dietrich sokat kirándult a környék hegységeiben (Julius Römer szerint Erdély egyik legelső természetjárója volt), és számos tereptárgynak adott német nevet. A Hasadtkövet a svájci Tamina-völggyel való hasonlósága miatt nevezte el Tamina-szurdoknak, a fölötte levő kilátósziklának pedig a Huttenstein nevet adta.[3] A román név (Cascada Tamina) a német átvétele. A Tamina név részben meghonosodott a magyar nyelvben is.[4]

KialakulásaSzerkesztés

A szurdokot a Nagykőhavas-csúcstól északnyugatra eredő Kiskő, egyes forrásokban Hasadtkővize (Valea Pietrei Mici), az Alsó-Száraz-Tömös egyik jobboldali mellékfolyása vágta a sziklába.[2] Egyes leírások szerint egy barlang beomlásának eredményeként alakult ki a szurdok.[5]

A Nagykőhavasra jellemzőek a konglomerátumba ágyazott, kaotikusan elrendezett Jura kori mészkőtömbök, melyek olisztolitek ebben a képződményben. A Hétlétrákhoz hasonlóan a patak különleges karsztikus felszínt alkotott a mészkőben, meredek sziklafalakkal és mély hasadékokkal.[6] A szurdok oldalfalain látható eróziós üstök arra utalnak, hogy a vízfolyás mélyítő tevékenysége több ízben is szünetelt.[7]

FeltárásaSzerkesztés

A Hétlétrákkal ellentétben a Hasadtkő vízeséseit és szurdokát létrák nélkül is meg lehetett tekinteni, így már a 19. század közepén is jól ismerték a természetjárók. Orbán Balázs az 1860-as években így ír: „a patak roppant zuhatagban rohan alá a szédítő mélységbe, s a sziklaéleken habbá törve mint lengő ezüst fátyol vonul át a merészen kihornyolt sziklarepedésen; néhol mintha aranyba volna szegve, míg másutt az ég legszebb színeiben tündököl (...) Ha szép volt a felülről való lepillantás, megható lesz az alulról fölfelé való tekintés, mert innen nem csak a zuhatagok összegét láthatja, hanem a szikláknak növekedő roppantottságát is bámulhatja”.[1]

A 19. század végén több beszámolóban, kalauzban is megjelenik; gyönyörű, vadregényes, de ugyanakkor veszélyes helyként írnak róla.[8][9] 1893-ban megemlítenek egy, a sziklarepedés egyik odújába rejtett üvegpalackot, melybe a látogatók papírra írt névjegyeiket vagy névsoraikat helyezték.[10]

Létrákról az 1930-as években számolnak be legelőször.[4][11] Ezeket az 1970-es években újították fel utoljára; a 2010-es évekre már eléggé leromlott állapotba kerültek. Egy tervezet függőhidak és kilátók építését helyezte kilátásba, azonban egyelőre nem fogadták el.[12]

LeírásaSzerkesztés

Sziklába vágott sötét, keskeny szurdok, ahol a Kiskő-patak kettős zuhataga öt vízesést alkot; ezek közül a legmagasabb 10 méteres. A 18 méter szintkülönbségű, létrákon és hidakon keresztül haladó út 50–60 méter magas függőleges falak között visz.[7][13] A hely tengerszint feletti magassága 1120 méter.[14] A szurdok fölött egy magas kilátószikla van (németül Huttenfels), melyről kiváló kilátás nyílik Predeál és a Bucsecs-hegység felé.[15]

A szurdoktól délre a víz folyását lefelé követve további öt vízesés látható, majd a patak vízbősége fogyni kezd és végül a föld alá tűnik – ezért nevezik Száraz-Tömösnek.[9]

A hely hűvös, nedves mikroklímájának köszönhetően lucfenyők és magashegyi növények jellemzőek a Hasadtkő környékére. Állatvilága gazdag: gyakori a medve, farkas, hiúz, vaddisznó, szarvas, keresztes vipera.[16][17]

MegközelítéseSzerkesztés

A Hasadtkő a Felsőtömös közeléből a Nagykőhavas csúcsa felé induló, kék sávval jelzett turistaút (az úgynevezett Anna-út) mentén található. Az ösvény a DN1-es főútból ágazik el; ide gépjárművel vagy vonattal lehet eljutni (a felsőtömösi állomás 800 méterre van). Innen körülbelül 50 percnyi könnyű gyaloglás a Hasadtkő (a letérőt tábla jelzi). A szurdok megközelíthető a Nagykőhavas csúcsa felől ereszkedve is.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Orbán Balázs. XII. A tömösi szoros: A Felső-Tömös, Hasadtkő és a Prédiál., A Székelyföld leírása, VI. Barczaság. Pest: Ráth Mór (1868) 
  2. a b Árvay József. A barcasági Hétfalu helynevei. Kolozsvár: Minerva, 93–98. o. (1943) 
  3. Konst, Uwe: Carl Dietrich – Namensgeber in den Karpaten. Karpatenrundschau, 2007. október 10. (Hozzáférés: 2019. február 20.)
  4. a b c Székely 23–25. o.
  5. Rendbeteszik a Taminát. brasso.ro, 2015. március 13. (Hozzáférés: 2019. március 5.)
  6. Piatra Mare. Asociatia 7 Scări. (Hozzáférés: 2019. február 20.)
  7. a b Szekeres Márta: Nagykő-havas. Erdélyi túrák. (Hozzáférés: 2019. február 20.)
  8. Uti-Kalauz Magyarország erdélyi részében. Kolozsvár: EMKE, 265. o. (1891) 
  9. a b Téglás István: Maladinkő. Erdély, I. évf. 10. sz. (1892. okt.) 387–388. o.
  10. Téglás István: A tömösi vízesések. Erdély, II. évf. 6. sz. (1893. jún.) 185. o.
  11. Șuluțiu, Octav. Brașov (román nyelven). Bukarest: Fundația Pentru Literatură și Artă Regele Carol II, 126. o. (1937) 
  12. Cascada Tamina, după doi ani tot în faza de obținere a acordului de mediu. Bună ziua Brașov, 2018. július 12. (Hozzáférés: 2019. február 20.)
  13.  Bălteanu 20–21. o.
  14. Székely 5. o.
  15. Wachner, Heinrich. Krostadter Heimat- und Wanderbuch (német nyelven). Brassó: Wilhelm Hiemesch, 167. o. (1934) 
  16.  Bălteanu 10. o.
  17. Székely 43. o.

ForrásokSzerkesztés