Hüllőmedencéjűek

dinoszaurusz, hüllőrend, amelybe a madarak is beletartoznak
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. június 12.

A hüllőmedencéjűek (Saurischia) (az ógörög σαυρος / szaurosz, 'gyík' és ισχιον / iszkion, 'medenceízület' szavak összetételéből) egyike a dinoszauruszok két rendjének. A dinoszauruszokat 1888-ban Harry Seeley osztotta két nagy rendre, a medence szerkezete alapján, megkülönböztetve a hüllőmedencéjűeket a madármedencéjűektől (ornitischia).

Hüllőmedencéjű dinoszauruszok
A saurischia medencestruktúra (balra)
A saurischia medencestruktúra (balra)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Seeley, 1887
Alrendek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hüllőmedencéjű dinoszauruszok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hüllőmedencéjű dinoszauruszok témájú médiaállományokat és Hüllőmedencéjű dinoszauruszok témájú kategóriát.

Valamennyi húsevő theropoda dinoszaurusz hüllőmedencéjű volt és a növényevő dinoszauruszok két nagy ága közül a sauropodomorphok szintén. A kréta időszak végén valamennyi nem repülő hüllőmedencéjű eltűnt a kréta-tercier kihalási hullám során.

A hüllőmedencéjűek a késő triász kor idején váltak el a madármedencéjűektől, megőrizve a háromnyelvű medencestruktúrát, előremutató szeméremcsonttal (pubis), de a Maniraptora csoport egyes fejlett formáiban ez utóbbi visszafordult, a madármedencéjűekéhez hasonlóvá válva. A madármedencéjűekben újfajta medencestruktúra fejlődött ki, a szeméremcsont caudálisan forgott, párhuzamossá válva az ülőcsonttal (ischium), gyakran akár egy előremutató folyamatban, négynyelvű struktúrát kialakítva. Ez hasonló a madarak medencéjéhez, ezért kapták nevüket a madármedencéjűek. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy a madármedencéjűekből fejlődtek volna ki a madarak: épp ellenkezőleg, a jura időszakban a hüllőmedencéjűek egy része fejlesztett ki függetlenül a madármedencéjűektől egy olyan medencestruktúrát, amely aztán a madarakban folytatódott. (Ez a konvergens evolúció) egy példája.)

Seeley felosztása kiállta az idő próbáját, de létezik egy kevesek által vallott másik elmélet is, amelyet először Robert T. Bakker hirdetett, 1986-ban megjelent The Dinosaur Heresies (A dinoszaurusz-eretnekség) című könyvében. Eszerint a theropodák külön csoportot alkotnának, és velük szemben elkülönült, Bakker és követői által Phytodinosauria illetve Ornithischiformes névre keresztelt csoportba kerülne a növényevő dinoszauruszok két nagy ága, a sauromorphok és az ornitischia.