Főmenü megnyitása

Hüttl Tivadar (sebész, 1884–1955)

Hüttl Tivadar (Budapest,[1] 1884. július 14. – Budapest, 1955. november 6.) sebészorvos, egyetemi tanár, felsőházi tag, a Debreceni Egyetem Sebészeti Klinika néhai igazgatója. Hüttl Tivadar (sebész, 1919–1990) édesapja.

Hüttl Tivadar
Dr. Hüttl Tivadar mellszobra Debrecenben
Dr. Hüttl Tivadar mellszobra Debrecenben
Életrajzi adatok
Született1884
Budapest
Elhunyt1955
Budapest (71 évesen)
Ismeretes mint akadémikus
Pályafutása
Szakterület sebészorvos

ÉleteSzerkesztés

Id. Hüttl Tivadar porcelángyáros második házasságából, Budapesten született. A Budapesti Tudományegyetemen 1907-ben szerzett orvosi diplomát. Ezután az Egyetem Kórbonctani Intézetében dolgozott, majd a II. sz. Sebészeti Klinika műtőnövendéke lett, és 1912-ben itt tett műtővizsgát. Ezután id. Verebélÿ Tibor professzor tanársegédeként, majd az első világháború idején tartalékos orvosszázadosként a klinikához tartozó hadikórházban tevékenykedett.

1921-től 1945-ig a Debreceni Tudományegyetem a Sebészeti Klinika elhivatott igazgatója volt csaknem negyed évszázadon át, amely ezalatt az ország egyik legszínvonalasabb klinikájává vált. A klinika szakkönyvtárát megalapította, munkatársait hazai és külföldi klinikákra küldte a legújabb műtéti technikák, eljárások elsajátítása végett.

Valódi iskolateremtő volt, kiváló orvosokat nevelt a szakmának. Sántha Kálmán és Benedek László professzorokkal közösen több idegsebészeti publikációt írt. Nemcsak klinikaigazgatóként, hanem az 1939–40-es tanévben a Debreceni Tudományegyetem rektoraként is maradandót alkotott. Kitűnő tudása, előadói képessége, jelentős diagnosztikai és műtéti tevékenysége igen nagy tekintélyt szerzett neki, a klinikán a jó közszellemet is szem előtt tartva működött. Igen népszerű volt mind tanítványai, mind munkatársai körében.

A második világháború után tíz évig Budapesten az Onkológiai Intézet sebészeti osztályán dolgozott, egészen haláláig. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagja volt. Sokoldalú kutatói, gyógyítói munkája eredményeit színvonalas, tartalmas közleményekben publikálta.

EmlékezteSzerkesztés

2013. június 14-én mellszobrát ünnepélyesen leleplezték a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum szoborparkjában. A brüstöt Juha Richárd szobrászművész alkotta a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum, valamint a Sebészeti Intézet „Korszerű Sebészeti Ellátásért" Alapítvány támogatásával.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hüttl-porcelángyár. [2018. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 14.)

További információkSzerkesztés

  • Bot György, Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza : 1918–1998. Debrecen, Debreceni Orvostudományi Egyetem, 1998. 2. átd. kiad.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939–2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940
  • Magyar életrajzi lexikon I–II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1969
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939]
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. Bp., Magyar Politikai Lexikon Kiadóvállalat, 1935
  • Országgyűlési almanach az 1939-1944. évi országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Bp., 1940. MTI ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • A Tiszántúli Szépmíves Céh almanachja, 1932. Szerk. Benyovszky Pál, Szalacsy Rácz Imre. Debrecen, Tiszántúli Könyv- és Lapkiadó, 1931
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest