Főmenü megnyitása

Ha megáll az idő

regény, 1961, Clifford D. Simak

Ha megáll az idő (angolul: Time is the Simplest Thing) Clifford D. Simak 1961-ben megjelent sci-fi regénye.

Ha megáll az idő
Szerző Clifford D. Simak
Eredeti cím Time is the Simplest Thing
Ország  USA
Nyelv angol
Téma sci-fi
Műfaj regény
Kiadás
Kiadó Methuen London Ltd, London
Kiadás dátuma 1986
Magyar kiadó Maecenas Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1993
Fordító Végh István
Média típusa könyv
Oldalak száma 340
ISBNISBN 9637425861

TörténetSzerkesztés

  Alább a cselekmény részletei következnek!

A Föld merész űrhajós flottái már nem száguldozhattak szabadon a csillagközi térben, mert a világűr gazdasági felosztása is a végéhez közeledett. A felfedezéseknek azonban folytatódniuk kellett. Erre azonban lassanként csak egyetlen eszköz adódott: a telepátia, hiszen a gondolat szárnyalását nem akadályozhatja sem a mérhetetlen távolság, sem a politika. De ha megáll az idő, milyen közegben mozoghat a gondolat?

Shepherd Blaine a Föld legképzettebb telepatái közé tartozik, gyakran tölt el 30 órát koporsószerű szerkezetben, a csillaggépben, hogy a tudata messzire kószálhasson a világűrben. Agyi impulzusai becserkészik a végtelen teret. Tapasztalt idő- és térutazó. A felfedező jelenlegi úti célja 5000 fényévnyire található a Földtől. Érthető hát a megdöbbenése, amikor ráeszmél, hogy agyának egy sarkába idegen lény, távoli bolygó intelligens lakója fészkelte be magát.

Az itt felfedezett bolygón találkozik egy nagy kék teremben a négy méter magas rózsaszínű lénnyel, aki megosztja vele az elméjét. Az idegen létforma – kinek számára az idő nem titok, ki tudatával bolygókat látogat - millió éves tudása, emlékei lenyomatként átkerülnek az emberbe.

A kézfogáshoz hasonló agyfogástól meglepett felfedező visszatérvén a kiindulási állomásra úgy érzi, hogy menekülnie kell, mielőtt kivonnák a forgalomból, mivel „szennyezett” lett.

A történet az USA-béli Fishhookban (a világűr halászának központjában) kezdődik. A mentális tudományt felhasználó óriási épületkomplexumból; elzárkózó, diktatórikus hatalmi centrumból nem könnyű meglépni. Kirby Rand, a kutatóintézet biztonsági szolgálatának vezetője is gyanúsan fürkészi a „földönkívüliség áporodott szagát magán érző” Shepet.

Telepaták (telcsik), teleporterek (tárgymozgatók), leviátorok (repülni tudó emberek), távolsági érzékelők (pszík), köznyelven „parnyákok” csapnak össze a történetben. Sőt, lidércek, farkasemberek, manók, boszorkányok, hárpiák kerülgetik az egyszerű, varázsmentes lényeket.

A hétköznapi beszéd közbeni telepatikus csevejekbe kapcsolódhat be, Kereskedő Állomásokon nézhet szét az olvasó, ahol a galaxisból összehordott kincsekkel (növényekkel, gyógyanyagokkal, állatokkal, szövetekkel, fémekkel, élelmiszerekkel, parfümökkel, szokatlan irodalmakkal…) ismerkedhet meg. A hentesnövény megszünteti a szegények éhezését, a dimenzínóban a nézők immár nem csak bambulva bámulnak, a filmbéli kalandok testközelbe kerülnek. A tranzó teleportáló, anyagátviteli berendezés, kár hogy egyelőre csak földi körülmények között használható. A galaktikus tudás enciklopédiája nyílt meg előttünk, bizonyítván, hogy nemsokára egy új értelem kora közeleg.

A főhős rejtőzködése közben barátokra lel (Harriet Quimby, Godfrey Stone), ellenséges tömegekkel küzd meg, felgyorsul a hétköznapi emberekhez képest, sőt ha kutyaszorítóba kerül (lincselés): akár az időben is képes elmozdulni.

A Tündérország mellett a Pokol is megjelenik az egyensúly kedvéért Lambert Finn képében, aki üvöltve tért vissza egykor űrutazásából, s azóta Fishhook és a parnyákok totális megsemmisítésére törekszik. Félelmetesen hatékony titkos szervezetet hoz létre, kik jól szervezetten készülnek a Halloween Hadműveletre.

A szerelem tündefénye Anita Andrews képében libben fel a történetben, ki a megtűrt paranormálisok gyűjtőhelyeként ismert Hamiltonban él.

A katolikus egyház (Dan Brown előtt 30 évvel) Flanagan atya képében küzd a világ anyagias szemléletének kialakulása ellen. Szerinte az egyház nem rideg és dogmatikus, hanem modern és változik: igaz lassan. De szilárdan áll a változó emberi értékek földcsuszamlásai között.

A végkifejlet arra a kérdésre keresi a választ, hogy a hatalmas földönkívüli erő és a hihetetlenül óriási tudás felhasználható-e az egész emberiség javára.

  Itt a vége a cselekmény részletezésének!

MagyarulSzerkesztés

  • Ha megáll az idő; ford. Végh István; Maecenas, Bp., 1993, 340 o.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés