Főmenü megnyitása

A Habeas Corpus Munkacsoport (rövidítve: HCM) 1996. április 30-án alakult, alapszabálya szerint tudományos, közéleti és jogvédő egyesületként. 1998. január 1-től a Fővárosi Bíróság közhasznú szervezetnek minősítette. Alapítója és vezetője 2005-ig Juhász Géza volt.[1] Tevékenységét anyagilag Kanada és Hollandia budapesti nagykövetsége, az Európai Unió Phare-Demokrácia, majd Daphne programja, a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) és a Ford Alapítvány támogatták. Az egyesület 2008. március 10-én feloszlott.

FilozófiájaSzerkesztés

A Habeas Corpus célja az volt, hogy az emberek saját testükhöz való szabad viszonyulásának kedvező társadalmi körülmények alakuljanak ki.

A testtel kapcsolatos önrendelkezés nevében a testnek a személyiségen belüli megrendszabályozása vagy a test felszabadításának magasztalása helyett az egyesület - legalábbis elméletben - azt szorgalmazta, hogy mindenki maga dönthessen arról, kívánja-e értelmezni testéhez való viszonyát, s ha igen, miképpen. Ugyanakkor aggályai voltak a kisebbségek megszervezésének erőltetésével és a kollektív identitásokra épülő politizálással szemben. Az önrendelkezés, a magánélet és a kapcsolódó kérdésekben való döntésekhez szükséges információhoz való hozzájutás szabadságát elébe helyezte az állam állítólagos érdekeinek és az egyenlő emberi méltóságból közvetlenül nem fakadó jogoknak, mint például a munkaadók alkalmazottaik fölötti rendelkezése, a közerkölcs nevében való fellépés, a szülőknek és egyéb nevelőknek a gyermekek és a fiatalok feletti korlátlan rendelkezése, a gazdasági verseny szabadsága, s az ítélőképes emberek esetében a saját egészség.

Az egyesület - más szervezetekkel (pl. NANE) közösen - több kampányt folytatott a családon belüli erőszak ellen.

TevékenységekSzerkesztés

Már a megalakulás előkészítésének heteiben Juhász Géza alkotmánybírósági indítványt nyújtott be a Büntetőtörvénykönyv szexuális bűncselekményeket szabályozó fejezetének alkotmányellenessége miatt.

Az egyesület esszépályázatot hirdetett „Magunk rendelkezünk- e a testünkkel?” címmel 1996 nyarán.

Tizenhárom részes előadás-, illetve vitaestsorozatot tartott 1996–97-ben, főként a nemiség és szexualitás társadalmi kérdéseiről.

Pálfi Balázs riporter és Juhász Géza, mint a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért alapítói, Horváth Attila és Horváth István ügyvédek segítségével 1997 márciusában a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mivel úgy találták, hogy a magyar hatóságok a Szivárvány nyilvántartásba vételének megtagadásával megsértették Az emberi jogok európai egyezménye előírásait.

1997 áprilisától az egyesület jogsegélyszolgálatot tartott fenn a testtel kapcsolatos önrendelkezési vagy magánélettel összefüggő más jogok miatt diszkriminált vagy konfliktushelyzetbe került személyeknek.

1997 áprilisában, a Büntetőtörvénykönyv módosításának parlamenti vitája idején kifejtette véleményét Donáth László országgyűlési képviselőnek a hatályos Btk. szexuális bűncselekményekkel foglalkozó fejezetéről. Donáth László egyetértett a kritikákkal, és ennek nyomán módosító indítványokkal a fejezet alapos átdolgozását kezdeményezte, hogy a törvény fejezze ki: a szexuális élet, a partner és a vele való kapcsolat konkrét módjának megválasztása alapvető szabadságjog. Javaslatait a bizottságok elutasították.

Az egyesület jelentette meg Szil Péter „Miért bántalmaz? Miért bántalmazhat? I.” (alcím: A családon belüli erőszak: a férfiak felelőssége) c. könyvét 2005-ben.[2]

MunkatársakSzerkesztés

A HCM-mel több éven át együttműködő ügyvédek Schiffer András (az LMP jelenlegi társelnöke), dr. Horváth István, dr. Tuza Péter, dr. Gulyás Zoltán és dr. Spronz Júlia voltak.

Források és jegyzetekSzerkesztés

  1. Juhász Géza a következő szervezetekben tevékenykedett: Budapesti Anarchista Csoport, Alternatív Háló, Erőszak Ellenes Fórum, Egyetemi Meleg Kör, Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért, Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom. 2010-től 2014-ig a Lehet Más a Politika tagja volt. Forrás: Juhász Géza önéletrajza Archiválva 2013. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. ISBN-szám: 963-2187-20-2

Külső hivatkozásokSzerkesztés