Habicht Károly
Habicht Károly (Schaffhausen, 1864. szeptember 4. – Budapest, 1913. február 5.)[2][3] svájci születésű magyar építész.
| Habicht Károly | |
| Született | 1864. szeptember 4.[1] Schaffhausen |
| Elhunyt | 1913. február 5. (48 évesen) Budapest |
| Foglalkozása | építész |
| Halál oka | agyi érkatasztrófa |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Habicht Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztés_-_92_Heged%C5%B1s_St.,_Budapest.JPG)
Életéről kevés adat ismert. Svájcban született.[3] Tanulmányait helyben folytatta, majd Budapestre ment, ahol 1884-től kezdett dolgozni. Először Wellisch Alfréd irodájában működött,[4] és bérházakat tervezett, majd Hauszmann Alajos mellé került. Hauszmannál a budai várral kapcsolatos építkezésekben vett részt, érdemeiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. A királyi palota építő-irodájának feloszlatása után önállóan nyitott építészeti irodát. A Magyar Mérnök és Építész Egylet ezüst érmét nyerte el egy nagyszabású állomás-épület problémájának pályatervével.[3]
Részt vett a Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési programban. Ennek keretében egy nagyobb emeletes bérházat tervezett a Berzenczei (mai Hegedűs Gyula) utcában, Újlipótvárosban.[5]
1913-ban alig 49 éves korában hunyt el Budapesten agyi érkatasztrófa következtében (korabeli szóhasználattal agyszélhűdésben).[6] Halálát megelőzte egy banki esemény, amely kapcsán dolgozóként őt tették felelőssé. Családja ekkor vándorolt vissza Svájcba, Genfbe.[3] A Művészet című folyóiratban ekkor[mikor?] többek között így emlékeztek meg róla:
- „Hasznos, jó és becsületes munkát végzett, s egyedül ez a szempont, ez a törekvés vitte előre, hogy képességének és készültségének teljes latbavetésével feleljen meg hivatásánál, az építtetők részéről reábízott feladatoknak. Hogy magyarrá lehessen, necsak a köteles honpolgári eskü révén, hanem érzésben is, idetartozva s belekapcsolódva egy fejlődésnek induló ország munkájába.”[3]
Ismert épületei
szerkesztés- 1901: Új Királyi Lovarda, Budapest, Budai vár (Hoepfner Guidóval közösen)[7]
- 1902: Dobai-villa, Budapest, Thököly út 62.[8]
- 1910: Szendeffy-palota, Budapest, Falk Miksa utca 10.[9]
- 1909–1910: Székesfővárosi kislakásos bérház, Budapest, Berzenczei u. 50. (Hegedűs Gyula u. 90.)[10][11] – a Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program keretében épült
Egyéb épületek: református templom (?), székesfővárosi bérház, hűvösvölgyi penzió, a Gschwindt, Dobai, Gerstenberger családok stb. bérházai.[3]
Tervben maradt épületei
szerkesztés- 1902: új budapesti pályaudvar (II. díj)[12]
- 1905: a Veszprémi Takarékpénztár bérháza, Veszprém, Kossuth u. 1.[13]
- 1905: Fekete Sas-palota, Nagyvárad[14]
- 1906: Gyógyfürdő, Palics[15]
- 1906: a földmívelési minisztériumi új palotája[3][16]
- 1910: VI—VII. kerületi református templom, Budapest[17]
- 1913 k.: egyházi épület, Budapest, Kálvin tér[6]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 9.)
- ↑ (szerk.) Lyka Károly: Művészet, Tizenkettedik évfolyam, 1913, III. sz., 117-124. o. [1]
- ↑ a b c d e f g http://real.mtak.hu/142834/1/15882764-Epites-EpiteszettudomanyMagyarkozigazgatasiepuletekpalyazataiadualizmuskoraban.pdf
- ↑ https://epiteszforum.hu/dinasztiak-wellischek-ahol-nem-esett-messze-az-alma-az-epuletfatol
- ↑ Kabdebó, i. m., 10. o.
- ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/ProtestansIskolaiLap_1913/?query=%22Habicht+K%C3%A1roly%22&pg=92&layout=s
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20190218_felkerult_a_lofej_szobor_a_budavari_lovardara
- ↑ https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1045795/?list=eyJxdWVyeSI6ICJDSU1LRT0oXCJIYWJpY2h0IEtcdTAwZTFyb2x5ICgxODY0LTE5MTMpIChcdTAwZTlwXHUwMGVkdFx1MDBlOXN6KVwiKSJ9
- ↑ https://www.flickr.com/photos/144745357@N06/30670456282/in/photostream/
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapesthely.php?kerulet=13&cim=hegedus-gy-u-92&cimtxt=Heged%C5%B1s%20Gyula%20utca%2092/Tisza%20utca%2011
- ↑ Gerle, i. m., 237. o.
- ↑ https://24.hu/kultura/2021/12/21/csodas-szecesszios-palyaudvara-is-lehetne-ma-budapestnek/#
- ↑ https://www.topografia.hu/_user/browser/File/topografia%20fuzetek/topografiaFuzet_5.pdf
- ↑ https://adatbank.ro/html/cim_pdf2686.pdf
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/MagyarPalyazatokEpitomuveszet_1906_06/?query=%22Kriegler%20S%C3%A1ndor%22&pg=16&layout=s
- ↑ https://docplayer.hu/12585496-A-foldmivelesi-miniszteriumi-palota-palyatervei.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00009/00056/347-356-kronika.htm
Források
szerkesztés- Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete)
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
