Hadikommunizmus
A hadikommunizmus vagy (oroszul: Военный коммунизм) politikai-gazdasági rendszere Oroszországban az oroszországi polgárháború alatt, 1918-tól 1921-ig működött. A szovjet történetírás alapján ezt a módszert a bolsevikok alakították ki azzal a céllal, hogy a városok és a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg fegyvert és élelmet kapjanak. A folyamatos háború által ellehetetlenített gazdasági szerkezet miatt volt szükség a hadikommunizmusra, amit 1918 júniusában kezdődtek el, és a Vesenka, a Legfelsőbb Gazdasági Tanács törölte el 1921. márciusában. Ezt követte a NEP, az új gazdaságpolitika.
Rendelkezések
szerkesztés- A nagyobb gyárak államosítása, és egy szigorúbb menedzsment alá helyezése
- A külkereskedelem állami irányítás alá helyezése, a magánimport és -export betiltása
- Szigorú fegyelem a munkások számára, a sztrájkok visszautasítása, erőszakos leverése
- Kötelező önkéntesmunka bevezetése a nem dolgozó osztályoknak; tulajdonképpen fizetés nélküli kényszermunka elrendelése
- Prodrazvjorsztka: a mezőgazdasági többlet összegyűjtése a parasztoktól, és annak városi szétosztása; fizetés nélküli kényszerbegyűjtés, tulajdonképpen rekvirálás
- Magánvállalkozások illegálissá tétele, betiltása
- Az élelmiszerek és más árucikkek jegyre adása és központosított szétosztása városokban
- A vasutak állam általi katonai stílusú vezérlése
Mivel a bolsevik kormány ezeket a polgárháború idején hozta be, közel nem voltak olyan szervezettek, mint ahogy fel voltak tüntetve. Oroszországban akadtak olyan nagy területek, ahova nem ért el a bolsevikok uralma, és a kezdetleges telefonhálózat, illetve kommunikációlehetőség hiányában még a bolsevikokhoz hű régióknak is maguknak kellett dönteniük, a moszkvai központi vezetéssel való kapcsolat hiányában.[1]
Célok
szerkesztésA bolsevikok célja a hadikommunizmus behozatalával vita tárgya. Vlagyimir Iljics Lenin szerint a hadikommunizmus célja a háború megnyerése volt, erről ezt nyilatkozta: „a fölösleg elkobzása a parasztságtól egy szükségszerű teher volt a háborús időkben”.[2] Más bolsevikok, mint Leonyid Boriszovics Kraszin, Nyikolaj Ivanovics Buharin vagy Jurij Alekszandrovics Larin szerint a hadikommunizmus a szocializmus felé tett első lépésként is értelmezhető.[3] Mások, például Paul Craig Roberts[4] vagy Sheldon R. Richman[5] szerint a hadikommunizmus egy próbálkozás volt a magántulajdonok, piaci árfolyam és az árucikkek gyártásának eltörlésére, majd így a kommunista gazdaság bevezetésére.
Következmények, eredmények
szerkesztésKatonai
szerkesztésA hadikommunizmus javarészt sikeres volt katonai szempontból, mivel fő célja a Vörös Hadsereg ellátása volt, a fehérek hadseregei ellen.
Szociális
szerkesztésA városokban és a vidékeken élő lakosság megszenvedte a hadikommunizmus időszakát. A parasztok megtagadták az élelem termelésében való együttműködést. Lázongások törtek ki az ország területén, ilyen volt például a tambovi lázadás.
Gazdasági
szerkesztésOroszországban feketepiac jött létre az üzérkedés elleni törvények ellenére. Az orosz rubel vesztett értékéből, és cserekereskedelem jött létre.[6] 1921-re a nehézipar termelésre 20%-kal visszaesett 1913-hoz képest. A bérek 90%-át javakban, és nem pénzben fizették a munkások számára. A mozdonyok 70%-a javításra szorult. Az élelem kevés volt, a hétévnyi háború és szárazság éhínséget hozott magával, 3 és 10 millió között szedve halálos áldozatait.[7]
Források
szerkesztés- ↑ Werth (1995)
- ↑ Lenin, V.I., Collected Works, volume 32, 1965. Moscow: Progress Publishers. 187. o.
- ↑ Szamuely László (1974), A szocialista gazdaság első modelljei, Budapest, 45-61. o.
- ↑ Roberts, Paul Craig. 1990 (1971). Alienation and the Soviet Economy: The Collapse of the Socialist Era, Independent Studies in Political Economy. Oakland, Ca.: The Independent Institute.
- ↑ Sheldon L. Richman, "War Communism to NEP: The Road From Serfdom" Journal of Libertarian Studies, 1981 tele, 5(1), 89-97. o.
- ↑ Angol nyelven: R. W. Davies; Mark Harrison; S. G. Wheatcroft (9 December 1993). The Economic Transformation of the Soviet Union, 1913-1945. Cambridge University Press. 6. o., ISBN 978-0-521-45770-5.
- ↑ A legtöbb halálos áldozat a 20. században, hozzáférés: 2014. 05. 22.
Források
szerkesztés- Francia nyelven: Nicolas Werth, Histoire de l'Union Soviétique de Lénine à Staline, 1995
- Angol nyelven: Lenin, V.I., Collected Works, 32. kiadás, 1965, Moszkva: Progress Publishers.
- Angol nyelven: Roberts, Paul Craig. 1990 (1971). Alienation and the Soviet Economy: The Collapse of the Socialist Era, Independent Studies in Political Economy. Oakland, Ca.: The Independent Institute.
- Angol nyelven: Sheldon L. Richman, "War Communism to NEP: The Road From Serfdom" Journal of Libertarian Studies, 1981 tele, 5(1),
- Szamuely László (1974): A szocialista gazdaság első modelljei, Budapest
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a War communism című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.