Hajófara csillagkép

A Hajó Fara (latin: Puppis) egy csillagkép.

Hajófara csillagkép
Adatok
Latin név	Puppis
Latin birtokos eset	Puppis
Rövidítés	Pup
Rektaszcenzió	6h 03m – 8h 27m
Deklináció	-11° 15’ – -51° 05’
Területe	673 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	20
Teljesen látható	északi 40°-tól déli 90°-ig
Legfényesebb csillag	ζ Puppis (Naos)
fényessége	2,25m
Szomszédos csillagképek	Egyszarvú Tájoló Vitorla Hajógerinc Festő Galamb Nagy Kutya Hydra

A csillagkép grafikus ábrázolása a The Mercator Globes kiadványban

A Hajófara csillagkép

Története, mitológia

A csillagkép az egykori Argo Navis (Argonauták hajója) csillagkép három (egyesek szerint négy) részre bontott legnagyobb darabja. A felbontás a Nemzetközi Csillagászati Unió által 1930-ban történt.

Az Argo Navis többi része a Hajógerinc csillagkép (Carina), a Vitorla csillagkép (Vela) és a Tájoló csillagkép (Pyxis)).

Csillagok

• ζ Puppis - Naos (görögül hajó): fényrendje 2,21 magnitúdó. Sárga színű, forró csillag, O5 színképtípusú, távolsága 1400 fényév
• π Puppis - 2,71^m, K4, 1100 fényév
• ρ Puppis - Turais, 2,83^m, F6, 63 fényév
• ξ Puppis - Asmidiske (görög nyelven hajókorlát): 3 magnitúdójú sárga színű csillag, narancs színű ötödrendű kísérővel
• k Puppis: kékesfehér színű pár, mindkettő fényessége körülbelül 4,5^m
• L1 Puppis: ötödrendű, kékesfehér színű csillag
• L2 Puppis: vörös színű óriáscsillag, 3-6 magnitúdó között ingadozik a fényessége
• V Puppis: 35 óránként 4,5-5^m között változik a fényessége ennek a fedési kettőscsillagnak

Mélyégobjektumok

A Hajófara csillagkép saját galaxisunk, azaz a Tejút egy igen fényes darabkáján fekszik. A csillagkép ezért fényes csillagokban gazdag és rengeteg olyan mély-ég objektum található benne amely a saját csillagvárosunkhoz tartozik. Területén leginkább nyílthalmazok, csillagcsoportok figyelhetőek meg, de akadnak diffúz ködök is. Legismertebb csillaghalmazok felfedezője e területen Charles Messier. A csillagkép területén fellelhető egy az M24-hez hasonlós csillagfelhő amely a déli féltekéről hasonló látványt nyújt; ezért is nevezik az M24 téli testvérének. Ez a felhő a csillagkép K-i részén helyezkedik el, s magában foglalja a fényes NGC 2546 nyílthalmazt is.

A csillagkép központi vidékén sok sötét köd észlelhető, melyek a Tejút fényes sávjára vetülve eltakarják a földi megfigyelő elől a csillagfényt. Az alábbi felsorolásban a legfényesebb objektumok szerepelnek:

• M46 (NGC 2437): nyílthalmaz
• M47 (NGC 2422): nyílthalmaz
• M93 (NGC 2447): nyílthalmaz
• NGC 2451: nyílthalmaz
• NGC 2477: nyílthalmaz
• NGC 2439: nyílthalmaz
• NGC 2546: nyílthalmaz
• NGC 2539: nyílthalmaz
• NGC 2298: gömbhalmaz - ezen a területen ritkák a gömbhalmazok!
• NGC 2467: nyílthalmaz és diffúz köd
• NGC 2440: planetáris köd a csillagkép É-i régiójában
• Cr 135: nyílthalmaz

Irodalom

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
• Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
• Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
• Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, 264-266. o., ISBN 978-0-471-70410-2

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Puppis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikimédia Commons tartalmaz Hajófara csillagkép témájú médiaállományokat.