Hajdu Henrik

(1890–1969) magyar műfordító, író, költő

Hajdu Henrik, születési és 1913-ig használt nevén Klein Henrik[3] (Újpest, 1890. december 20.[4]Budapest, 1969. május 30.)[5][6] magyar műfordító, író, költő.

Hajdu Henrik
Született Klein Henrik
1890. december 20.[1]
Újpest[1]
Elhunyt 1969. május 30. (78 évesen)[1]
Budapest[2][1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztsége könyvtárigazgató (1945–1946, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)
Sírhelye Farkasréti temető
A Fővárosi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő
1945 1946
Előd Enyvvári Jenő
Utód Dienes László
A Fővárosi Levéltár igazgatója
Hivatali idő
1948 1952
Előd Kovács Lajos
Utód Wellmann Imre
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Klein Ármin Bernát püspökhatvani születésű házaló és Márkusz Hanni fia. Fiatal korától kezdve magát tartotta el, s közben végezte középiskolai tanulmányait. 1909-ben jelent meg első kötete Versek címmel. 1912 és 1919 között a fővárosnál szociálpolitikai munkát végzett. Közben a Nyugat szerkesztőségi titkára és két évtizedig állandó cikkírója volt a skandináv irodalom köréből. Magánúton tanult meg norvégül, majd svédül és dánul is, 1915-től jelentek meg fordításai. 1917-ben áttért az unitárius hitre. 1917-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1918-tól a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja volt. A Tanácsköztársaság idején az írói választmány, majd a pártválasztmány tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után elbocsátották állásából. 1921-ben megválasztották az MSZDP újpesti szervezetének elnökévé, mely tisztségét 1924-ig viselte. A Bethlen–Peyer-paktum megkötésének hírére az ellenzékhez csatlakozott, s emiatt kizárták az MSZDP-ből. 1925 áprilisában a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egyik megalapítója volt. 1925-ben letartóztatták és közel egy évig vizsgálati fogságban tartották. Kiszabadulása után bekapcsolódott az MSZMP keretében a kultúrszervezetek munkájába. Az 1920-as évek végétől a skandináv irodalmak legismertebb műfordítója, Andersen Nexø, Hamsun, Ibsen, Pontoppidan, Undset műveinek tolmácsolója. 1927-ben ismét csatlakozott az MSZDP-hez és a Népszava külső munkatársaként is dolgozott. 1939-ben a Norvég Írószövetség műfordításaiért tagjává választotta. 1945-től a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója volt és nevéhez köthető a Szabó Ervin könyvtárpolitikájához való visszatérés megindítása. 1948-tól 1953-ig a Fővárosi Levéltárat vezette. Fordítói munkásságát haláláig folytatta. Kimagasló teljesítménye a teljes magyar Ibsen-kiadás fordítása és szerkesztése.

MagánéleteSzerkesztés

Házastársa Zwickl Vilma (1888–1966)[7] volt, Zwickl József és Harrer Ilona lánya, akit 1913. május 12-én Budapesten, a Terézvárosban vett feleségül.[8] Elváltak.

MűveiSzerkesztés

  • Versek (Budapest, 1909)
  • Skandináv líra (Újpest, 1935)
  • Mit olvassunk? Kreutzer Sándor 50 meséje 50 skandináv regényről. A bevezetőt írta. (Mit olvassunk? Útmutató a regényirodalom világába. Budapest, 1947)
  • Martin Andersen Nexö (Új Hang, 1954)
  • A zsargon dicsérete (Új Írás, 1962)
  • Skandináv költők (szerkesztette és fordította, Budapest, 1964)
  • Ibsen színművei (I-II., fordította és szerkesztette, Budapest, 1966)
  • A magyar Ibsen elé (Nagyvilág, 1967)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
  • Norvég Szent Olaf-érdemrend (1969)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven), 1978
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  3. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 63606/1913. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 1059. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 45. oldal 10. sor
  4. Születési bejegyzése az újpesti izraelita hitközség születési akv. 136/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  5. Gyászjelentése (1969). (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  6. Meghalt Hajdu Henrik (1969. június 3.) Magyar Nemzet, 25. évfolyam, 126. szám, 4. oldal
  7. Zwickl Vilma halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 843/1966. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  8. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 603/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)

ForrásokSzerkesztés