Hajdu Henrik

magyar műfordító, író, költő

Hajdu Henrik, születési és 1913-ig használt nevén Klein Henrik[1] (Újpest, 1890. december 20.[2]Budapest, 1969. május 30.)[3][4] magyar műfordító, író, költő.

Hajdu Henrik
Született Klein Henrik
1890. december 20.
Újpest
Elhunyt 1969. június 2. (78 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Farkasréti temető
A Fővárosi Könyvtár igazgatója
Hivatali idő
1945 1946
Előd Enyvvári Jenő
Utód Dienes László
A Fővárosi Levéltár igazgatója
Hivatali idő
1948 1952
Előd Kovács Lajos
Utód Wellmann Imre

ÉleteSzerkesztés

Klein Ármin Bernát püspökhatvani születésű házaló és Márkusz Hanni fia. Fiatal korától kezdve magát tartotta el, s közben végezte középiskolai tanulmányait. 1909-ben jelent meg első kötete Versek címmel. 1912 és 1919 között a fővárosnál szociálpolitikai munkát végzett. Közben a Nyugat szerkesztőségi titkára és két évtizedig állandó cikkírója volt a skandináv irodalom köréből. Magánúton tanult meg norvégül, majd svédül és dánul is, és 1915-től jelentek meg fordításai. 1917-ben áttért az unitárius hitre. 1917-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1918-tól a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja volt. A Tanácsköztársaság idején az írói választmány, majd a pártválasztmány tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után elbocsátották állásából. 1921-ben megválasztották az MSZDP újpesti szervezetének elnökévé, mely tisztségét 1924-ig viselte. A Bethlen–Peyer-paktum megkötésének hírére az ellenzékhez csatlakozott, s emiatt kizárták az MSZDP-ből. 1925 áprilisában a Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egyik megalapítója volt. 1925-ben letartóztatták és közel egy évig vizsgálati fogságban tartották. Kiszabadulása után bekapcsolódott az MSZMP keretében a kultúrszervezetek munkájába. Az 1920-as évek végétől a skandináv irodalmak legismertebb műfordítója, Andersen Nexø, Hamsun, Ibsen, Pontoppidan, Undset műveinek tolmácsolója. 1927-ben ismét csatlakozott az MSZDP-hez és a Népszava külső munkatársaként is dolgozott. 1939-ben a Norvég Írószövetség műfordításaiért tagjává választotta. 1945-től a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója volt és nevéhez köthető a Szabó Ervin könyvtárpolitikájához való visszatérés megindítása. 1948-tól 1953-ig a Fővárosi Levéltárat vezette. Fordítói munkásságát haláláig folytatta. Kimagasló teljesítménye a teljes magyar Ibsen-kiadás fordítása és szerkesztése.

MagánéleteSzerkesztés

Házastársa Zwickl Vilma (1888–1966)[5] volt, Zwickl József és Harrer Ilona lánya, akit 1913. május 12-én Budapesten, a Terézvárosban vett feleségül.[6] Elváltak.

MűveiSzerkesztés

  • Versek (Budapest, 1909)
  • Skandináv líra (Újpest, 1935)
  • Mit olvassunk? Kreutzer Sándor 50 meséje 50 skandináv regényről. A bevezetőt írta. (Mit olvassunk? Útmutató a regényirodalom világába. Budapest, 1947)
  • Martin Andersen Nexö (Új Hang, 1954)
  • A zsargon dicsérete (Új Írás, 1962)
  • Skandináv költők (szerkesztette és fordította, Budapest, 1964)
  • Ibsen színművei (I-II., fordította és szerkesztette, Budapest, 1966)
  • A magyar Ibsen elé (Nagyvilág, 1967)

ElismeréseiSzerkesztés

  • Szocialista Hazáért Érdemrend (1967)
  • Norvég Szent Olaf-érdemrend (1969)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 63606/1913. Forrás: MNL-OL 30794. mikrofilm 1059. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1913. év 45. oldal 10. sor
  2. Születési bejegyzése az újpesti izraelita hitközség születési akv. 136/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  3. Gyászjelentése (1969). (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  4. Meghalt Hajdu Henrik (1969. június 3.) Magyar Nemzet, 25. évfolyam, 126. szám, 4. oldal
  5. Zwickl Vilma halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 843/1966. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  6. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 603/1913. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. április 18.)

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. Budapest, Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, 1929. Online elérés
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 337. o. Online elérés
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.