Főmenü megnyitása

Harsziésze (Ámon-pap)

ókori egyiptomi pap, Ámon második prófétája
Harsziésze
G5H8Q1X1
H8
Harsziésze kockaszobra Karnakból. Egyiptomi Múzeum, CG 42210

Harsziésze (ḥr-s3-3s.t,Hórusz, Ízisz fia)” ókori egyiptomi pap, Ámon második prófétája (rangban a főpap után következő pap) a XXII. dinasztia idején, II. Oszorkon és Harsziésze uralkodása alatt.

Apja Ámon negyedik prófétája, Nahtefmut, más néven Dzsedthotiufanh, anyja Neszmut.[1] Nahtefmut másodunokatestvére volt Oszorkon fáraónak, Ámon-papi címe mellett Honszu második és harmadik prófétája is volt.[2] Harsziésze viselte élete során az „Ámon negyedik prófétája”, „Ámon második prófétája”, „Alsó-Egyiptom királyának pecsétőre”, „A király szeme Karnakban” és az „Ámon isteni imádója birtokának levélírója” címet is.[2] Felesége Iszetweret volt, Harsziésze fáraó lánya. Fiuk, Dzsedhonsziufanh később Ámon negyedik prófétája lett.[3]

Harsziésze közeli kapcsolatban állt a királlyal. A fia által készíttetett szobron leírják, hogy képes volt lecsillapítani a feldühödött uralkodót.

„Hangom minden nap hallatszott őfelsége előtt; más tisztségviselői mindig azt mondták, amit hallani akart, én azonban nem féltem. Én voltam az, aki megbékítette szívét, mikor a legvadabb dühbe gurult. Elégedett volt a szavakkal, melyeket szám kiejtett, hogy elhozom neki minden egyes ország ajándékait. Én oltottam ki a társalgás hevét nyugalommal, míg el nem hoztam neki a megfelelő mértékű elégedettséget.”[2]

SzobraiSzerkesztés

  • Említik egy szobron, melyet ő állíttatott apjának, Nahtefmutnak (Karnak T 35; Cairo JE 91720).[2]
  • Fia, Dzsedhonsziufanh állíttatott neki egy szobrot. Fia ezen azokat a címeket viseli, amelyeket egykor apja: Ámon negyedik prófétája, Alsó-Egyiptom királyának pecsétőre, A király szeme Karnakban. Maga Harsziésze az Ámon második prófétája címet viseli. (Cairo CG 42210)[2]

ForrásokSzerkesztés

  1. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.203
  2. a b c d e Gerard P.F. Broekman, The leading Theban Priests of Amun and their families under Libyan Rule, The Journal of Egyptian Archaeology, Vol. 96 (2010), pp. 125-148, Egypt Exploration Society, Stable URL: https://www.jstor.org/stable/23269760
  3. Kitchen, Kenneth A. The Third Intermediate Period in Egypt, 1100-650 B.C. (Book & Supplement) Aris & Phillips. 1986 ISBN 978-0856682988