Hasanbegovci (Šipovo)

falu Bosznia-Hercegovinában

Hasanbegovci (szerbül: Хасанбеговци) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben. Hasanbegovci falunak a Szerb Köztársaság területéhez került lakatlan része.

Hasanbegovci
Közigazgatás
Ország Bosznia-Hercegovina
EntitásSzerb Köztársaság
községŠipovo
Jogállásfalu
Körzethívószám(+387) 50
Népesség
Teljes népesség0 fő (2013)[1]
Népsűrűség0 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület8,79 km²
IdőzónaKözép-európai (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 07′ 46″, k. h. 16° 49′ 42″44.129400°N 16.828300°EKoordináták: é. sz. 44° 07′ 46″, k. h. 16° 49′ 42″44.129400°N 16.828300°E
SablonWikidataSegítség

Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 70, közúton 140 km-re délre, községközpontjától légvonalban 15 km-re, közúton 56 km-re délnyugatra található.

Népessége

szerkesztés
Nemzetiségi csoport Népesség
1991[3]
Népesség
2013[3]
Szerb 155 0
Bosnyák 0 0
Horvát 0 0
Jugoszláv 0 0
Egyéb 0 0
Összesen 155 0

Története

szerkesztés

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Hasanbegovci önálló község volt, ezen belül a településen 9 házat és 76 ortodox lakost számláltak.[4] A községhez rajta kívül még Braići, Mladeškovci és Opačić települések tartoztak. 1910-ben a településen 36 házat és 141 ortodox szerb lakost számláltak. A községhez rajta kívül még Braići, Čardak, Mladeškovci és Opačić települések tartoztak.[5]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községben 160 házat és 429 lakost számláltak.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.

A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 155-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság többsége elmenekült. A daytoni tárgyalások és a daytoni békemegállapodás aláírása után a település nagyobb része a Bosznia-hercegovinai Föderációhoz, Glamoč községhez került, míg egy kisebb, lakatlan része visszakerült a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez.

  1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
  3. a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
  4. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 63. o.
  5. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 278. o.
  6. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 140. o.

További információk

szerkesztés