Főmenü megnyitása

Határidő ügyfelek között meghatározott időtartam, amely alatt bármikor, de legkésőbb annak lejártáig valamely cselekményt végre kell hajtani.[1] A határidőhöz kapcsolódó fogalom a határnap, amelynek az időtartama a meghatározáskor még nem ismert, ezért pontos dátumot (órát, percet) határoznak meg az adott cselekmény megtörténtére (lefolytatására, lebonyolítására).[2]

ÜgyfelekSzerkesztés

Ügyfelek többfélék lehetnek a végrehajtandó cselekmény típusától függően. Az ügyfeleknek nevezzük hivatalos eljárás szempontjából azokat a jogi és nem jogi személyeket, akik a hivatal szolgáltatásait igénybe veszik.[3] A polgári jogban az ügyfeleket felperesnek és alperesnek nevezik általában.

HatáridőtípusokSzerkesztés

A határidőtípusokat szintén a végrehajtandó cselekmény fajtája határozza meg. A legismertebb határidőtípusok jogszabályokhoz, illetve az azokban meghatározott eljárások végrehajtásához kapcsolódnak. A teljesség igénye nélkül ezek az alábbiak lehetnek:

  • közigazgatási határidő[4]
  • fizetési határidő, amely lehet áru, szolgáltatás, munkabér, okmánybélyeg stb. fizetésének határideje
  • tulajdonátruházási határidő,[5] amely kapcsolódhat a fizetési feltétel teljesítéséhez
  • iratselejtezési határidő, amely más pl. a számviteli törvény hatálya alá tartozó dokumentumokra, és más lehet közigazgatási iratok esetén
  • fogamzási határidő [6]

Határidő számításaSzerkesztés

A határidő-számítás minden jogi és nem jogi személyt az alapvető jogszabályok szerint illeti meg. A magyar törvénykezésben időrendben három törvény (Polgári Törvénykönyv, Büntető Törvénykönyv és a Közigazgatási eljárásról szóló törvény) rendelkezik nagyjából és egészében hasonlóképpen a határidő-számításról. Fontos tudnia minden állampolgárnak, hogy közös szabály az, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő munkanapon jár le.[7]

ForrásokSzerkesztés

  1. Magyar értelmező kéziszótár. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 9630507315 524. oldal "Az az időpont vagy időtartam, ameddig, illetve amelyen belül vmi elvégzendő."
  2. Új magyar lexikon III. (G–J). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1962. 219. oldal "a hatósági eljárásban naptárilag és óra szerint meghatározott időpont, amelyben valamely eljárási cselekménynek meg kell történnie"
  3. Új magyar lexikon VI. (S–Z). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága Budapest: Akadémiai. 1962. 570. oldal "ügyfél a hatósági eljárásban részt vevő természetes v. jogi személy, akinek állítólagos jogára v. jogviszonyára, cselekményére vonatkozóan folyik az eljárás, illetőleg akinek jogos érdekeit az ügyben hozandó határozat védheti. A büntető eljárásban pl. ügyfelek: az ügyész (a közérdek képviselője), a magánvádló, a vádlott stb. A polgári eljárásban ügyfél a felperes és az alperes. Az eljárásban szereplő nem minden személy ügyfél, így a meghatalmazottak, a tanúk, a szakértők nem ügyfelek, mert nem az ó jogaikról van szó az eljárásban."
  4. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól [1] Archiválva 2017. március 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. 2013. évi V. törvény A TULAJDONÁTRUHÁZÓ SZERZŐDÉSEK
  6. 2013. évi V. törvény Jogképesség [2] 2:2. § [A jogképesség kezdete] (1) A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg. (2) A fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni; bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.
  7. Határidő-számítás "Közös szabály az, hogy ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő munkanapon jár le"