Havasalja
Havasalja (ukránul: Тибава, magyar átírásban Tibava) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Munkácsi járásban.
| Havasalja (Тибава) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Szolyva község (2020–) |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1468 |
| Irányítószám | 89330 |
| Körzethívószám | +380 3133 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 923 fő (2001) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 32′ 38″, k. h. 23° 05′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 38″, k. h. 23° 05′ 12″ | |
 Havasalja
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Fekvése szerkesztés
Szolyvától 11 km-re keletre, a Szvaljavka folyó mentén fekvő település.
Nevének eredete szerkesztés
Az elsődleges Tibafalva név a Tiba személy- [1204: Tyba(ÁrpSzt. 752)] vagy családnévnek [1327: petrus Tyba (ZichyOkm. 1: 296, Kázmér 1993: 1064)] és a birtokos személyjeles falu főnévnek az összetételével keletkezett. Az újabb Tibavahelységnév ruszin eredetű, egyTibava vesь ’Tiba faluja’ szerkezetből önállósodott, és valószínűleg párhuzamos névadással jött létre. A ruszin név alakosság elszlávosodásával már a 17. században kiszorította a magyaralakot . A 18. században két szomszédos település viselte a Tibava nevet, a megkülönböztető szerepű Nagy- előtag Kistibava nevének előtagjával állt korrelációban. Kistibava 1889-ben egyesült a szomszédos Kismartinkával(Mező 1999: 240). A magyar Havasalja névváltozat 1903-ban jött létre, arra utalt, hogy a falu a havasok lábánál fekszik. A 17. század első feléből adatolt Busnica név azzal magyarázható, hogy Rákóczi Zsigmond 1592-ben adott kenézséget Czibar Mihálynak és Bobaly Jánosnak, hogy a falut, melynek neve Vusnica legyen, külső jobbágyokkal vagy lengyelországi jövevényekkel megnépesítsék . Ez azt bizonyítja, hogy a helység a 16. század végén elpusztulhatott, 1649-ben azonban már újra népestelepülés. Új lakói a történelmi nevet vitték tovább, s a Vusnica~Busnica név eltűnt a használatból. A hivatalos ukrán Тибава a történelmi ruszin név átvétele.
Története szerkesztés
Nevét 1468-ban Thybafalwa néven említették először (ComBer. 154).
Későbbi névváltozatai: 1610-ben Buznicza, 1630-ban Tiboua (Conscr. Port.), 1645-ben Busnicza al. Tibova, 1773-ban Nagy Tibava, Welika Tibawa (LexLoc. 54), 1808-ban Tibava (Nagy-), Tybawa (Welká-), 1851-ben Tibava (Kis és Nagy), 1877-ben Tibava (Nagy-), Velika-Tibava (Hnt.), 1913-ban Havasalja (Hnt.), 1925-ben Tibava, 1930-ban Tybava (ComBer. 154), 1944-ben Nagytibava, Велика Тибава (Hnt.), 1983-ban Тибава (ZO).
1592-ben Rákóczi Zsigmond kenézséget adott Czibar Mihálynak és Bobaly Jánosnak, azzal a kikötéssel, hogy az itt alapított falu neve Vusnica legyen, és azt "külső jobbágyokkal vagy lengyelországi jövevényekkel megnépesítsék be" (Lehoczky 3: 262-3).
A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Szolyvai járásához tartozott.
1910-ben 586 lakosából 6 magyar, 20 német, 560 ruszin volt. Ebből 568 görögkatolikus, 18 izraelita volt.
Népesség szerkesztés
Lakossága a 2001-es népszámlálás idején 923 fő volt.
Ismert személyek szerkesztés
Ott született:
- Jurij Ivanovics Venyelin (1802−1839) történész és etnográfus
- Andrej Vasziljevics Karabeles költő és pedagógus
Források szerkesztés
- Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára 105. old.
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
- Havasalja az Ukrán Legfelsőbb Tanács adatbázisában (ukránul)[halott link]
