Szolyvai járás

	Szolyvai járás
; Szolyvai járás címere	; Szolyvai járás zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Rang	ukrajnai járás
Székhely	Szolyva
Alapítás éve	1956
Megszűnés éve	2020
	Népesség
Teljes népesség	54 419 fő (2019. jan. 1.)
Népsűrűség	80,86 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	673 km²
	Elhelyezkedése
	Szolyvai járás Pozíció Ukrajna térképén
	é. sz. 48° 32′ 60″, k. h. 22° 59′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 60″, k. h. 22° 59′ 27″
	Térkép
	Szolyvai járás weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szolyvai járás témájú médiaállományokat.

A Szolyvai járás egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között. Kárpátalja északi részén helyezkedett el; északról a Volóci és Ökörmezői, keletről és délről az Ilosvai, nyugatról pedig a Munkácsi és Perecsenyi járással volt atáros.

1953-ban szervezték meg, de már része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Bereg vármegye egyik járásaként.

A 2020. júliusi ukrajnai közigazgatási reform során megszüntették.

Története szerkesztés

A járás területéről a neolitikumból és bronzkorból való leletek kerültek felszínre. A honfoglalás idején fontos környék lehetett, amelyet egy itt megtalált halomsír is bizonyít.

A környék első írásos említése 1236-ból való, 1433-ig lényegében folyamatosan királyi birtok volt, ekkor a Perényiékhez került. A Schönborn család 1728-ban jutott a birtokhoz, ahol a 19. században komoly fejlődés volt tapasztalható, új vegyi gyár, fűrésztelep jött létre.

A Szovjetunió időszakában komoly szálloda- és szanatóriumkomplexumok épültek ki a környéken, ahol a gyógyturizmus azóta is jelentős.

Jelenlegi formájában 1953-ban szervezték meg, de már része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Bereg vármegye egyik járásaként. A két világháború közötti időszakban Csehszlovákiában is tovább létezett, majd 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz, ekkor a Beregi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. A második világháború után került Kárpátalja egészével együtt a Szovjetunióhoz, Ukrajnába.

Gazdaság szerkesztés

A Szolyvai járás Kárpátalja egyik gazdagabb területének számít. A térségben több ipari vállalkozás (gépgyártás, fafeldolgozás, élelmiszeripar) működik. Innen származik továbbá a legtöbb ásványvíz is, melyek közül a legjelentősebbek: a Poljana Kupilj, a Poljana Kvaszova, a Luzsanszka, Ploszkivszka, Szvaljava és a Neljipinszka.

A gyógyturizmus jelent hatalmas bevételeket a térség számára.