Perecsenyi járás

járás Ukrajnában, Kárpátalján (1946–2020)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. február 5.

A Perecsenyi járás egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között. Kárpátalja nyugati részén helyezkedett el; északról a Nagybereznai és a Volóci, keletről a Szolyvai, délről a Munkácsi és Ungvári járással volt határos. Székhelye Perecseny volt.

Perecsenyi járás
Perecsenyi járás címere
Perecsenyi járás címere
Perecsenyi járás zászlaja
Perecsenyi járás zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Rangukrajnai járás
SzékhelyPerecseny
Megszűnés éve2020
Népesség
Teljes népesség31 856 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség50,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület631 km²
Elhelyezkedése
Perecsenyi járás (Ukrajna)
Perecsenyi járás
Perecsenyi járás
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 44′ 18″, k. h. 22° 28′ 50″48.738200°N 22.480600°EKoordináták: é. sz. 48° 44′ 18″, k. h. 22° 28′ 50″48.738200°N 22.480600°E
Térkép
Perecsenyi járás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Perecsenyi járás témájú médiaállományokat.

1953-ban szervezték meg, de már 1901-től része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Ung vármegye egyik járásaként, amikor különvált a Nagybereznai járástól.

A 2020. júliusi ukrajnai közigazgatási reform során megszüntették.

Történelem

szerkesztés

1953-ban szervezték meg, de már 1901-től része volt a történelmi Magyarország közigazgatási beosztásának is Ung vármegye egyik járásaként, amikor különvált a Nagybereznai járástól. Hegyláncok által kijelölt természetes határai azóta változatlanok. A két világháború közötti időszakban Csehszlovákiában is tovább létezett, majd 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz, ekkor az Ungi közigazgatási kirendeltséghez tartozott. A járás Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolásával 1946-tól az Ukrán SZSZK része lett, az 1960-as évek első felében, a szovjet közigazgatás teljes átszervezése (átmeneti felforgatása) alatt néhány évre hozzá tartozott a mai Nagybereznai járás teljes területe.

Népesség

szerkesztés

A legnépesebb nemzetiséget a ruszinok és az ukránok (lemkók) teszik ki. Jelentős még a cigány és a szlovák kisebbség is.

Közigazgatási beosztás, települések

szerkesztés

Közigazgatási beosztás

szerkesztés

A Perecsenyi járás területén található 25 település 15 helyi tanácshoz tartozik, melyek közül egy járási jelentőségű városi tanács, a többi községi tanács. A községi tanácsok közül 8 önálló, 6 pedig több községet összefogó közös tanács. A tanácsok főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze.

Magyarosított név
(1918)
Magyar név
(1944)
Ukrán név
(cirill betűkkel)
Ukrán név
(átírva)
Rang Települések
száma
Népesség
(fő, 2001)
Népesség
(fő, 1941)
Népesség
(fő, 1910)
Perecseny Perecseny Перечин  Perecsin járási jelentőségű városi 1 7020 3667 2534
Bercsényifalva Bercsényifalva Дубриничі  Dubrinicsi községi 2 2449 1985 1793
Drugetháza Drugetháza Зарічово  Zaricsovo községi 1 2283 2116 1993
Egreshát Vulsinka Вільшинки  Vilsinki községi 1 561 739 624
Kapuszög Vorocsó Ворочово  Vorocsovo községi 1 806 947 832
Kisturjaszög Kisturica Турички  Turicski községi 4 489 1318 919
Nagyturjaszög Nagyturica Туриця  Turica községi 1 1098 1303 906
Ószemere Ószemere Сімер  Szimer községi 1 1856 1225 796
Poroskő Poroskó Порошково  Poroskovo községi 3 4355 3477 2422
Turjamező Turjapolena Тур'я Поляна  Turja Polana községi 2 1920 1830 1182
Turjaremete Turjaremete Тур'ї Ремети  Turji Remeti községi 1 3340 2667 2041
Turjasebes Turjabisztra Тур'я-Бистра  Turja-Bisztra községi 2 1615 1887 1319
Turjavágás Turjapaszika Тур'я Пасіка  Turja Paszika községi 3 2786 3019 2563
Újkemence Újkemence Новоселиця  Novoszelica községi 1 492 555 534
Újszemere Újszemere Сімерки  Szimerki községi 1 956 1118 921

Települések

szerkesztés

A Perecsenyi járás területén 25 település található, közülük egy járási jelentőségű város, a többi község. A települések főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze.

Magyarosított név
(1918)
Magyar név
(1944)
Ukrán név
(cirill betűkkel)
Ukrán név
(átírva)
Rang[2] Tanács
székhelye[3]
Népesség
(fő, 2001)
Népesség
(fő, 1941)
Népesség
(fő, 1910)
Bercsényifalva Bercsényifalva Дубриничі  Dubrinicsi k.t.szh. helyben 2154 1647 1513
Drugetháza Drugetháza Зарічово  Zaricsovo ö.t.k. - 2283 2116 1993
Egreshát Vulsinka Вільшинки  Vilsinki ö.t.k. - 561 739 624
Hárs Kislipóc Липовець  Lipovec tsk. Kisturjaszög 131 325 238
Kapuszög Vorocsó Ворочово  Vorocsovo ö.t.k. - 806 947 832
Kispásztély Kispásztély Пастілки  Pasztyilki tsk. Bercsényifalva 295 338 280
Kistar[4] Zaobucs Завбуч  Zavbucs tsk. Turjavágás 307 338 214
Kisturjaszög[5] Kisturica Турички  Turicski k.t.szh. helyben 220 425 301
Kurucvár[5] Likicár Лікіцари  Likicari tsk. Kisturjaszög 54 276 176
Majorka[6] Majorka Маюрки  Majurki tsk. Poroskő 181 252 160
Mezőhuta[7] Mezőhuta Полянська Гута  Polanszka Huta tsk. Turjamező 465 424 278
Mokra Mokra Мокра  Mokra tsk. Poroskő 353 556 410
Nagyturjaszög Nagyturica Туриця  Turica ö.t.k. - 1098 1303 906
Ószemere Ószemere Сімер  Szimer ö.t.k. - 1856 1225 796
Perecseny Perecseny Перечин  Perecsin j.j.v. - 7020 3667 2534
Poroskő[6] Poroskó Порошково  Poroskovo k.t.szh. helyben 3821 2669 1852
Rákó Rákó Раково  Rakovo tsk. Turjavágás 784 1021 960
Rónafüred[5] Rónafüred Лумшори  Lumsori tsk. Kisturjaszög 84 292 204
Szvalyavka[8] Szvalyavka Свалявка  Szvalavka tsk. Turjasebes 162 186 112
Turjamező[7] Turjapolena Тур'я Поляна  Turja Polana k.t.szh. helyben 1455 1406 904
Turjaremete Turjaremete Тур'ї Ремети  Turji Remeti ö.t.k. - 3340 2667 2041
Turjasebes[8] Turjabisztra Тур'я-Бистра  Turja-Bisztra k.t.szh. helyben 1453 1701 1207
Turjavágás[4] Turjapaszika Тур'я Пасіка  Turja Paszika k.t.szh. helyben 1695 1660 1389
Újkemence Újkemence Новоселиця  Novoszelica ö.t.k. - 492 555 534
Újszemere Újszemere Сімерки  Szimerki ö.t.k. - 956 1118 921
  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2019 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2019. (Hozzáférés: 2019. június 25.)
  2. v.j.t. = városi jellegű település
    ö.t.k. = önálló tanácsú község
    k.t.szh. = községi közös tanács székhelye
    tsk. = társközség
  3. Társközségeknél a székhely megnevezése, önálló tanácsú település esetén "-", közös tanács székhelyénél pedig "helyben"
  4. a b Kistar 1945 után alakult Turjavágás határából
  5. a b c Kurucvár és Rónafüred 1945 után alakult Kisturjaszög határából
  6. a b Majorka 1945 után alakult Poroskő határából
  7. a b Mezőhuta 1913-ban Turjamező része lett, majd 1945 után ismét önálló községgé alakult
  8. a b Szvalyavka 1945 után alakult Turjasebes határából