Hegedűs László (festő)
Hegedűs László (Szentes, 1870. január 3. – Budapest, 1911. július 7.)[1] festőművész, egyetemi tanár.
| Hegedűs László | |
 | |
| Született | 1870. január 3. Szentes |
| Elhunyt | 1911. július 7. (41 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | festőművész, egyetemi tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedűs László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Hegedűs Imre magánzó és Szénássy Rozália fiaként született. Tanulmányait Münchenben, Bécsben, Párizsban végezte el, majd a Benczúr-mesteriskola diákja lett. Pállik Béla festőművész fedezte fel tehetségét, majd Tatán tanította is. Első ízben 1894-ben állított ki a Műcsarnokban, ahol sok díjat nyert el. 1899-ben Spanyolországban volt tanulmányúton. 1903-1911 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola oktatója volt. 1904-ben Rómába utazott. 1902. június 28-án Debrecenben feleségül vette Király Ilonát.[2] Nagyszabású festőnek indult, de pályája derekán betegsége hirtelen letörte. A bankó-jegyek és díszoklevelek rajzain kívül sok illusztrációt is rajzolt. 1912-ben műveiből hagyatéki kiállítást rendeztek a Műcsarnokban. Halálát agylágyulás okozta.
Művei szerkesztés
- Manőver (1895)
- Liliomos Madonna (1895)
- Liliomok között (1895)
- Káin és Ábel (1899)
- Krisztus siratása (1904)
- Levélírás közben (1910)
Díjai szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Tolnai Új Világlexikona 6. Gőz-Hit (Budapest, 1927) 232. old.
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar katolikus lexikon
- Szentes Helyismereti Kézikönyve
- Képzőművészet Magyarországon
