Főmenü megnyitása

A hegyi szirtipáfrány vagy északi szirtipáfrány (Woodsia ilvensis) szilikátos sziklák repedéseiben, sziklagyepeiben élő kis termetű páfrányfaj. Magyarországon fokozottan védett.

Infobox info icon.svg
Hegyi szirtipáfrány
Woodsia ilvensis on serpentine.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Pterydophyta
Osztály: Polypodiopsida
Rend: Athyriales
Család: Woodsiaceae
Nemzetség: Woodsia
Tudományos név
Woodsia ilvensis
(L.) R.Br.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hegyi szirtipáfrány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyi szirtipáfrány témájú médiaállományokat és Hegyi szirtipáfrány témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

 
Hegyi szirtipáfrány (jobbra) és törékeny hólyagpáfrány (balra) összehasonlítása

A hegyi szirtipáfrány kis termetű, 5–15 cm, néha 20 cm magas évelő, lombhullató növény. Levélnyele különösen a töve felé vörösbarna, szőrökkel, pikkelyekkel borított, árkolt. A levél 5–15 cm hosszú, 1-3,5 cm széles, egyszeresen vagy kétszeresen összetett, összességében lándzsa alakú. Színe élénkzöld vagy barnászöld. A levél 4-10 szárnypárja többé-kevésbé egymással átellenesen áll. A legkisebb levéltagok oválisak, szélük csipkés és ritkásan szőrös. A levél alsó oldala az ovális vagy vese alakú spóratokokat (szóruszokat) körbevevő felhasadozott kinövések miatt szőrösnek látszik. A spóratokok a levélkaréjok szélei mentén helyezkednek el.

Spórái július-augusztusban érnek.

Hasonlít hozzá a törékeny hólyagpáfrány (Cystopteris fragilis), amely nagyobb, levelei inkább osztottak és levéltagjai finoman fogazottak.

Tudományos nevét Joseph Woods angol botanikusról, illetve Elba szigetéről kapta.

ElterjedéseSzerkesztés

Eurázsia északi részén és Észak-Amerikában honos. Leginkább Skandináviában gyakori, de előfordul az Urálban, az Altájban, Japánban, Alaszkában, az Egyesült Államok északkeleti felén és Grönlandon is. Közép-Európában a Német-középhegységben és az Északi-Kárpátokban elterjedt.

Magyarországon a Zempléni-hegységben, a Bükkben, a Mátrában és a Börzsönyben él,[1][2] de mindenütt ritka, hét ismert lelőhelyén összlétszáma alig éri el az ezret (ennek kb. fele a füzéri várhegyen).

Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 100 000 Ft.

TermőhelyeSzerkesztés

Sziklagyepekben, sziklahasadékokban, szirtfalak réseiben fordul elő. Mészkerülő, ezért főleg csak vulkáni eredetű, szilikátos kőzeteken nő; elsősorban cserjésekben vagy nyílt, savanyú talajú szikla- vagy mohagyepekben. Pionír növény. A szárazságot mérsékelten bírja.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  2. Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

ForrásokSzerkesztés