Heinlein István
Heinlein István György Mária[3] (Pozsony, 1874. január 19. – Budapest, 1945. február 23.[4]) ókortörténész, klasszika-filológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l: 1927).
| Heinlein István | |
 | |
| Született | 1874. január 19.[1] Pozsony[1] |
| Elhunyt | 1945. február 23. (71 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár (1915–1941) |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1897) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (34-1-43)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heinlein István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésSzülei: Heinlein István (1839–1886)[5] és Schiemer Zsuzsanna voltak. Tanulmányait Pozsonyban végezte el. 1897-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori és történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. 1905–1909 között a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának segédtisztje, 1909–1918 között könyvtártisztje volt. 1915–1918 között a budapesti tudományegyetemen az ókori egyetemes történelem nyilvános rendkívüli, 1918–1941 között nyilvános rendes tanára volt. 1927-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1931–1932 között az ELTE BTK dékánja volt. 1941-ben nyugalomba vonult.
Spárta és Athén történetével foglalkozott a perzsa háborúk korában. Az 1930-as, 1940-es években érdeklődése a római történet felé fordult. Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (34-1-43).[6]
Művei
szerkesztés- A Peisistratidák tyrannisa (Egyetemi doktori értekezés, Kecskemét, 1897)
- Vázlatok a Deinomenidák kultur-politikájának történetéhez (Szombathely, 1899)
- Zwei Abhandlungen über die Peisistratiden (Szombathely, 1899)
- Kritikai jegyzetek Herodotos V. könyvéhez (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1907)
- A marathoni csatáról (Történelmi Szemle, 1912)
- Görög történeti problémák (Történelmi Szemle, 1913)
- Miltiades pere (Történelmi Szemle, 1915)
- Xerxes hadjáratáról (Történelmi Szemle, 1916)
- Az archoni állások betöltésére vonatkozó törvény (Fejérpataky Emlékkönyv. Budapest, 1917)
- Athén és Spárta a Peisistratidák elűzésétől 462-ig. I–II. kötet (Történelmi Szemle, 1918–1920)
- A néptribunság eredete és betöltése (Klebelsberg Kunó Emlékkönyv. Budapest, 1925)
- Megjegyzések Sulla diktatúrájához a római államrend fejlődése szempontjából (Egyet. Phil. Közlöny, 1939)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06182.htm, Heinlein István, 2017. október 9.
- ↑ https://temeto.envimap.hu/content/photos_normal/fiumei/4d/59/29/18-a35a-d09e-2086-e1d545be3126.jpg
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 138/1945. folyószám alatt.
- ↑ Gyászjelentése
- ↑ Édesapja gyászjelentése
- ↑ Nemzeti Örökség Intézete
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Névpont.hu
- Múlt-kor.hu
További információk
szerkesztés- Fischer Endre: Heinlein István (Századok, 1945–46)
- Borzsák István: Heinlein István (Antik Tanulm. 1954. 1–3. füz.)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-9257-00-1
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
- Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8