Főmenü megnyitása

Hemer

város Észak-Rajna-Vesztfália tartományban, Németország

Hemer település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 37 584 fő (2010).[1] +/- Hemer Iserlohn, Menden (Sauerland), Balve, Neuenrade és Altena községekkel határos.

Hemer
Hemer-Ueberblick Juebergturm.JPG
Hemer címere
Hemer címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Észak-Rajna-Vesztfália
Járás Märkischer Kreis (1975. január 1. – )
Polgármester Michael Heilmann
Irányítószám 58675
Körzethívószám 02372
Rendszám MK
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 37 584 fő (2010)[1]
  • 33 535 fő (2015. dec. 31.)[2]
  • 34 016 fő (2017. dec. 31.)[3]
  • 33 496 fő (1975. dec. 31.)[4] +/-
Népsűrűség555,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 208
  • 160
  • 546
m
Terület67,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Hemer (Németország)
Hemer
Hemer
Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 23′, k. h. 7° 46′Koordináták: é. sz. 51° 23′, k. h. 7° 46′
Hemer (Észak-Rajna–Vesztfália)
Hemer
Hemer
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Märkischer Kreis térképén
Elhelyezkedése Märkischer Kreis térképén
Hemer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hemer témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Arnsbergtől nyugatra fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Hemer nevét 1072-ben a kölni érsek említette először egy rendházzal kapcsolatos dokumentumban.

A 14. században a település Hedemer néven volt említve, nevének mai Hemer elnevezése 1538-ból való. 1350-ben Iserlohn, erődített város megvédését szolgálta. A mai Hemer falu csak az 1970-es években alakult ki Alsó és Felső Hemer összekapcsolódásával.

A fennmaradt adatok szerint már 950-ben bányászat folyt Hemerben. Az itteni, viszonylag magas (60%) vastartalmú vasércet már a 13. században használták vasgyártásra kohók. A fémfeldolgozó ipar, különösen a vezetékes ágazat, már a 16. században létrejött itt, melyet először vízenergia céljára használtak. 1567-ben Vesztfália első papírmalma Hemerben működött, és körülbelül ugyanez idő tájt alakult ki a bányászat is.

1567-ben a reformáció idején szinte az egész egyházközség protestáns lett. A harmincéves háború ideje körül többször is pestis pusztított, majd 1620-ban, 1623 és 1626-tól 1624-ben ismét nagy pestisjárványok voltak.

NevezetességekSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

Lásd mégSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés