Főmenü megnyitása

Herbert Kappler (Stuttgart, 1907. szeptember 23.Soltau, 1978. február 9.) német rendőrtiszt, aki a második világháború idején a Rómában székelő német biztonsági szervezetek (SiPo és SD) vezetője volt, majd 19441945 között a város rendőrfőkapitányának tisztségét is betöltötte. Olaszországi szolgálata alatt vezető szerepet töltött be az olaszországi zsidóság deportálásában, illetve a 335 halálos áldozatot követelő ardeatinei mészárlásban. A háború után amerikai hadifogságba esett, majd egy olasz katonai bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. 1977-ben felesége segítségével megszökött a börtönből, de fél év múlva rákban elhunyt.

Herbert Kappler
Kappler1 little.jpg
Született 1907. szeptember 23.[1][2]
Stuttgart[3]
Elhunyt 1978. február 9. (70 évesen)[4][2]
Soltau[5]
Állampolgársága
Foglalkozása
  • tiszt
  • politikus
Halál okarák
A Wikimédia Commons tartalmaz Herbert Kappler témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Kappler Stuttgartban született egy középosztálybeli családban. Iskoláit szülővárosában végezte, 1925-ben érettségizett. Ezt követően elektromérnöki tanulmányokat kezdett, melyet 1929-ben végzett el, majd szakmájában elhelyezkedve folytatta életét szülővárosában.

1931. augusztus 1-jén belépett az – egyre népszerűbb – náci pártba, majd jelentkezett az SA-ba, melynek kötelékében 1932 decemberéig szolgált, „közkatonaként”. 1933. május 8-án felvették az SS-be. Kappler egy év múlva megnősült, feleségül véve a vele egyidős Leonor Jannst. 1935-ben, a német újrafegyverkezési program részeként besorozták a Wehrmachtba, ahol katonai kiképzésben részesült.

1936-ban a Sicherheitspolizei alkalmazottja lett, egyúttal előléptették SS-Scharführerré, majd egy év múlva SS-Oberscharführerré. 1937-ben vezetői tanfolyamra küldték Berlinbe, melynek elvégzése után a biztonsági rendőrség Kriminalkomissarjává nevezték ki.

A második világháború kitörése után, 1939 szeptemberében Lengyelországba vezényelték, ahol az Einsatzgruppék tevékenységének koordinálásában vett részt, majd 1940 nyarán a megszállt Belgiumba küldték, ahol az ellenállók elleni fellépést koordinálta. 1941-ben Reinhard Heydrich Olaszországba küldte, ahol a fasiszta olasz rendőrség tanácsadójaként tevékenykedett (kinevezése nagyrészt annak volt köszönhető, hogy folyékonyan beszélte az olasz nyelvet).

1943. szeptember 8-án – Benito Mussolini letartóztatását és a kiugrási kísérletet követően – a német hadsereg megszállta Rómát, majd Kapplert a helyi német biztonsági rendőrség és biztonsági szolgálatok parancsnokává nevezték ki. Később Róma rendőrfőparancsnokának tisztségét is megkapta.

Kinevezése után ő szervezte meg a Róma környéki, 1023 főt kitevő zsidóság deportálását, majd később 993 római zsidót is Auschwitz-Birkenauba deportáltatott. Emellett – a biztonsági szolgálatok főnökeként – koordinálta az olasz partizánmozgalom elleni harcot is. Ennek során, egy 28 halálos áldozatot követelő partizántámadásra válaszul, Kappler elrendelte 335 olasz civil kivégzését (ardeatinei mészárlás).

Miután Róma a szövetségesek kezére került, Kappler megkísérelt a Vatikánba menekülni, de nem járt sikerrel és brit fogságba esett. 1947-ben kiadták az olasz hatóságoknak, majd egy katonai bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte háborús bűnösség vádjával.

Kappler büntetését a gaetai katonai börtönben töltötte. 1975-ben rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak nála és a rabkórházba utalták. A betegségére való hivatkozással felesége és a nyugat-német hatóságok is kérték szabadon bocsátását, melyet azonban az olasz kormány visszautasított. 1977-ben felesége egy nagy bőröndben megszöktette a börtönből (Kappler ekkor már – betegsége miatt – csak 47 kilót nyomott), majd Nyugat-Németországba szöktette. Habár az olasz hatóságok követelték visszaszállítását az országba, a nyugat-német kormány ezt megtagadta, egészségügyi állapotára való tekintettel.

Herbert Kappler hat hónappal szökése után, Soltauban hunyt el, 70 évesen.

Életéről szóló feldolgozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Library of Congress Authorities (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. szeptember 11.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)

ForrásokSzerkesztés

  • Ernst Klee: Das Personenlexikon zum Dritten Reich. Fischer Taschenbuch, 2005.