Herbie Mann

dzsesszfuvolás
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 26.

Herbie Mann (Brooklyn, 1930. április 16. – Pecos, 2003. július 1.) amerikai dzsesszfuvolás. Herbie Mann a világzene egyik korai művelője volt.

Herbie Mann
1975
1975
Életrajzi adatok
Születési névHerbert Jay Solomon
Született1930. április 16.[1][2][3][4][5]
Brooklyn[6]
Elhunyt2003. július 1. (73 évesen)[1][3][4][5]
Pecos
HázastársaSusan Janeal Arison
GyermekeiPaul Mann
Claudia Mann
Laura Mann-Lepik
Geoffrey Mann
SzüleiHarry C. Solomon
Ruth Rose Solomon (sz.: Brecher)
Iskolái
  • Abraham Lincoln High School
  • Manhattan School of Music
Pályafutás
Műfajok
Hangszer
Tevékenység
KiadókAtlantic Records

Herbie Mann weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herbie Mann témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása elején tenorszaxofonon és klarinéton is játszott. Legnépszerűbb kislemeze a „Hi-Jack” volt, amely 1975-ben három hétig volt a volt első Billboardon.

Pályafutása

szerkesztés

Herbie Mann zsidó szülők gyermeke, apja orosz, anyja romániai Bukovinából való volt. Ő a már a New York állambeli Brooklynban született. Mindkét szülője táncos-énekes volt, akik később táncoktatók lettek. A Brooklyn állambeli Brighton Beach-ben a Lincoln High School-ba járt. Profi zenészként először a Catskills üdülőhelyen tizenötéves korában lépett fel.

Mann 1950-es években comboban játszott − például Phil Woodsszal −, alkalmanként basszusklarinétozott, tenorszaxofonozott is.

Egyik korai úttörője volt a dzsessz és a világzene fúziójának. 1959-ben, a külügyminisztériuma által támogatott afrikai turné után felvette a Flautista!-t, az afro-cuban jazz(wd) albumát. 1961-ben turnézott Brazíliában. Visszatérve brazil zenészekkel, köztük Antônio Carlos Jobimmal és Baden Powellel készített felvételeket. Ezek az albumok segítették a bossa nova népszerűsítését az Egyesült Államokban és Európában. 1960-as évek közepén Mann meghívta egy fiatal Chick Coreát a zenekarában játszani. Az 1970-es évek végén és az 1980-as évek elején duetteket játszott a New York-i The Bottom Line és a Village Gate klubokban, a Vasant Rai sarod-zenésszel.[7]

A Mann felvételein szereplő zenészek a soul és a dzsessz legismertebb session-zenészei. Egy 1998-as interjúja szerint Mann legalább 25 olyan albumot készített, amelyek felkerültek a Billboard 200-as poplistájára.

Utolsó fellépése 2003. május 3-án volt a New Orleans-i Jazz and Heritage Festivalon.

Mann pályafutása mind útkeresőként, mind a különféle zenei stílusok felkarolásában párhuzamba állítható Miles Davis karrierjével. Mann már Stan Getz előtt is kiállt a brazil zene mellett.
– George Kanzler, kritikus
  • 1954: Herbie Mann Plays
  • 1955: The Mann with the Most
  • 1955: East Coast Jazz Series No. 4
  • 1955: With the Sam Most Quintet
  • 1955: Four Flutes, Vol. 2: Flamingo, My Goodness
  • 1956: Herbie Mann in Sweden
  • 1956: Love and the Weather
  • 1956: Herbie Mann with the Wessel Ilcken Trio
  • 1957: Flute Fraternity
  • 1957: Flute Flight
  • 1957: Flute Soufflé
  • 1957: Sultry Serenade
  • 1957: Great Ideas of Western Mann
  • 1957: When Lights Are Low
  • 1957: The Magic Flute of Herbie Mann
  • 1957: Yardbird Suite
  • 1957: Hi-Flutin'
  • 1957: Mann Alone
  • 1957: Herbie Mann Quintet Featuring Jack Sheldon
  • 1957: Flute Fraternity
  • 1958: Just Wailin'
  • 1958: Salute to the Flute
  • 1958: Mann in the Morning
  • 1959: Flautista: Herbie Mann Plays Afro-Cuban Jazz!
  • 1959: African Suite
  • 1960: Californians
  • 1960: Et Tu Flute
  • 1960: Epitome of Jazz
  • 1960: Flute, Brass, Vibes and Percussion
  • 1961: The Family of Mann
  • 1961: The Common Ground
  • 1961: At the Village Gate
  • 1962: Nirvana
  • 1962: Brazil, Bossa Nova and Blues
  • 1962: Brazil Blues
  • 1962: Right Now
  • 1962: St. Thomas
  • 1962: This Is My Beloved
  • 1963: Do the Bossa Nova
  • 1963: Returns to the Village Gate
  • 1963: Live at Newport
  • 1964: Latin Fever
  • 1965: Herbie Mann & João Gilberto with Antônio Carlos Jobim
  • 1965: My Kinda Groove
  • 1965: Latin Mann
  • 1965: Standing Ovation at Newport
  • 1965: The Roar of the Greasepaint, the Smell of the Crowd
  • 1966: Monday Night at the Village Gate
  • 1966: Today!
  • 1966: Our Mann Flute
  • 1966: Herbie Mann's String Band
  • 1967: The Herbie Mann String Album
  • 1967: Afro-Jazziac
  • 1967: New Mann at Newport
  • 1967: Impressions of the Middle East
  • 1967: The Wailing Dervishes
  • 1967: A Mann & A Woman
  • 1967: The Beat Goes On
  • 1967: Glory of Love
  • 1968: The Inspiration I Feel
  • 1968: Windows Opened
  • 1968: Live at the Whisky A Go Go
  • 1968: Concerto Grosso In D Blues
  • 1969: Memphis Underground
  • 1970: Stone Flute
  • 1970: Muscle Shoals Nitty Gritty
  • 1970: The Best of Herbie Mann
  • 1971: Memphis Two-Step
  • 1971: Push Push
  • 1972: Hold On, I'm Coming
  • 1972: Philly Dog
  • 1972: At Newport
  • 1972: Mississippi Gambler
  • 1973: Big Boss Mann
  • 1973: Turtle Bay
  • 1974: London Underground
  • 1974: Reggae
  • 1974: First Light: The Family of Mann
  • 1975: Discothèque
  • 1975: Waterbed
  • 1976: Be-Bop Synthesis
  • 1976: Surprises
  • 1976: Bird in a Silver Cage
  • 1976: Gagaku and Beyond
  • 1977: Fire Island
  • 1978: Brazil: Once Again
  • 1978: Super Mann
  • 1978: Yellow Fever
  • 1979: Sunbelt
  • 1980: All Blues/Forest Rain
  • 1981: Mellow
  • 1983: Astral Island
  • 1985: See Through Spirits
  • 1987: Jasil Brazz
  • 1989: Opalescence
  • 1990: Caminho De Casa
  • 1992: Deep Pocket
  • 1994: Copacabana
  • 1994: The Evolution of Mann – The Herbie Mann Anthology
  • 1995: Peace Pieces
  • 1997: America Brazil
  • 1997: 65th Birthday Celebration: Live at the Blue Note in New York City
  • 2000: Eastern European Roots
  • 2000: African Mann
  • 2004: Beyond Brooklyn
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  7. A sarod húros hangszer, amely a XIX. században jelent meg Indiában. A klasszikus indiai zene használja.