Hercules–Corona Borealis Nagy Fal
A Hercules–Corona Borealis Nagy Fal[1][2] vagy a Nagy Fal[3] a megfigyelhető világegyetem jelenleg ismert legnagyobb struktúrája, körülbelül 10 milliárd fényév hosszúságú (összehasonlításképp a megfigyelhető univerzum mérete körülbelül 93 milliárd fényév).
| Hercules–Corona Borealis Nagy Fal | |
 | |
| Epocha | J2000.0 |
| Csillagkép | |
| Rektaszcenzió | J2000.0 |
| Deklináció | 35,4° |
| Vöröseltolódás | 1,85 |
| Típus | galaxy wall |
Ez a masszív szuperstruktúra az égbolt egy olyan része, ahol a gamma-kitörések (GRB) sűrűsége szokatlanul nagyobb mint az elvárt átlagos érték hasonló távolságok esetén. 2013 november elején egy amerikai és magyar csillagászokból álló csapat fedezte fel Horváth István, Jon Hakkila és Bagoly Zsolt (ELTE TTK Fizikai Intézet) vezetésével, miközben elemezte a Swift Gamma-Ray Burst Mission adatait, valamint a földi teleszkópok egyéb adatait.[4][5] Ez az univerzum legnagyobb jelenleg ismert képződménye: mérete körülbelül kétszeresen meghaladja a korábbi Huge-LQG méretét.[6]
Ez a sűrűsödés az égen a Második, Harmadik és Negyedik Galaktikus Kvadránsban (NQ2, NQ3 és NQ4) található, ami azt jelenti, hogy az északi félgömbön a Sárkány és a Herkules csillagképek határának közepén helyezkedik el. A teljes galaxishalmaz összesen körülbelül 19 GRB-ből áll, melyek vöröseltolódása 1,6 és 2,1 közötti.
A Világegyetemben a gamma-kitörések véletlenszerűen oszlanak el. Ennek és így a kozmológiai elvnek ellentmondani látszik a Hercules–Corona Borealis Nagy Fal létezése.[7][8] A fal átlagos mérete meghaladja a 2–3 milliárd parszeket (6–10 milliárd fényév). Egy ilyen szuperklaszter megmagyarázhatja a GRB-k különös eloszlását, mivel ezek közvetlen kapcsolatban vannak a csillagképződéssel.
Más vizsgálatokban kétség merült fel a szerkezet létezésével kapcsolatban, feltételezve, hogy a struktúrát bizonyos statisztikai tesztek torzításai miatt találták, az extinction teljes hatásainak figyelembevétele nélkül.[9][10]
Felfedezése szerkesztés
Elnevezés szerkesztés
A kutatók arra a következtetésre jutottak hogy a halmazosodás magyarázata ez a szuperstruktúra de publikációjukban nem adtak neki semmilyen nevet.[11]
Hakkila azt nyilatkozta: „A folyamat során sokkal inkább azzal voltunk elfoglalva, hogy valóban létezik-e amit találtunk.”[11]
A „Hercules–Corona Borealis Nagy Fal” nevet egy a Fülöp-szigeteken, Marikina városában élő tinédzser alkotta meg a Wikipédián,[11][12] miután Discovery Newson olvasta a hírt,[13] három héttel a struktúra felfedezése után. A kifejezést Jacqueline Howard használta később a "Talk Nerdy to Me" videosorozatában[14] és Hakkila később részben ez alapján használta az elnevezést.[1]
A név megtévesztő, mivel a halmaz sokkal nagyobb részt fed le mint a Herkules és az Északi Korona csillagképek. Valójában lefedi a területet az Ökörhajcsár csillagképtől egészen az Ikrek csillagképig. Ezen túl a struktúrája inkább kerekded, így sokkal jobban illene rá a szuperhalmaz kifejezés, szemben a hosszúkás galaxis-falakkal. Egy későbbi tanulmány a „Nagy GRB Fal” kifejezést használta.[3]
Jellemzői szerkesztés
Kétdimenziós Kolmogorov–Szmirnov-teszt szerkesztés
Legközelebbi-szomszéd teszt szerkesztés
Bootstrap point-radius szerkesztés
Kételyek szerkesztés
Lásd még szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b (2015) „New data support the existence of the Hercules-Corona Borealis Great Wall”. Astronomy & Astrophysics 584, A48. o. DOI:10.1051/0004-6361/201424829.
- ↑ (2014) „Anomalies in the GRB spatial distribution”. Proceedings of Science, 78. o.
- ↑ (2014. április 25.) „Possible structure in the GRB sky distribution at redshift two”. Astronomy & Astrophysics 561, id.L12. o. DOI:10.1051/0004-6361/201323020.
- ↑ Horváth I. (2013. április 25.). „The largest structure of the Universe, defined by Gamma-Ray Bursts”. 7th Huntsville Gamma-Ray Burst Symposium, GRB 2013: Paper 33 in EConf Proceedings C1304143 1311, 1104. o.
- ↑ SciShow Space: The Impossibly Huge Quasar Group, 2016. július 21.
- ↑ Klotz, Irene: Universe's Largest Structure is a Cosmic Conundrum. discovery, 2013. november 19. [2016. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
- ↑ Biggest Thing In The Universe Is So Gigantic It Shouldn't Exist At All. The Huffington Post, 2014. május 27.
- ↑ Christian, Sam (2020. július 11.). „Re-examining the evidence of the Hercules–Corona Borealis Great Wall” (angol nyelven). Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 495 (4), 4291–4296. o. DOI:10.1093/mnras/staa1448. ISSN 0035-8711.
- ↑ (2016. január 1.) „Investigation of redshift- and duration-dependent clustering of gamma-ray bursts” (angol nyelven). Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 455 (1), 703–711. o. DOI:10.1093/mnras/stv2350. ISSN 0035-8711.
- ↑ a b c Starstruck. College of Charleston Magazine . Mark Berry, 2014. november 3. (Hozzáférés: 2014. november 14.)
- ↑ Hercules-Corona Borealis Great Wall. Wikipedia , 2013. november 22. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
- ↑ „Universe's Largest Structure is a Cosmic Conundrum”, Discovery News, 2013. november 19.. [2016. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. március 19.)
- ↑ „The Biggest Thing In The Universe Is So Gigantic It Shouldn't Exist At All”, The Huffington Post, 2014. május 27.
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hercules–Corona Borealis Great Wall című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.