Bikafejű cápa

porcoshal-faj
(Heterodontus francisci szócikkből átirányítva)

A bikafejű cápa (Heterodontus francisci) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának bikafejűcápa-alakúak (Heterodontiformes) rendjébe, ezen belül a bikafejűcápa-félék (Heterodontidae) családjába tartozó faj.

Bikafejű cápa
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Csoport: Modern cápák (Neoselachii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Bikafejűcápa-alakúak (Heterodontiformes)
Család: Bikafejűcápa-félék (Heterodontidae)
Nem: Heterodontus
Blainville, 1816
Faj: H. francisci
Tudományos név
Heterodontus francisci
(Girard, 1855)
Szinonimák
  • Cestracion francisci Girard, 1855
  • Heterodontis francisci (Girard, 1855)
  • Heterodontis francisi (Girard, 1855)
  • Heterodontus californicus (non Herald, 1961)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bikafejű cápa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bikafejű cápa témájú médiaállományokat és Bikafejű cápa témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

A bikafejű cápa előfordulási területe a Csendes-óceán keleti felén és Észak-Amerika nyugati partvidékén van. Kalifornia partjainak középső részétől egészen a Kaliforniai-öbölig található meg. Talán Ecuadorig és Peruig is elér az elterjedése.

Megjelenése szerkesztés

Az átlagos hossza 97 centiméter, de elérheti a 122 centimétert is. Azonban 59 centiméteresen már felnőttnek számít. A két hátúszóján 1-1 darab tüske található. A zöldesbarnás testén, több fekete, folt és petty helyezkedik el. A mellúszói erősek; velük „mászik” a tengerfenéken.

Életmódja szerkesztés

Szubtrópusi porcoshal-faj, amely 0-152 méteres mélységek között él, bár általában csak 2-11 méteres mélységek között tartózkodik. Éjszaka vadászik, nappal sziklarepedésekbe rejtőzködik. A kavicsos és homokos tengerfenéket, valamint az ottani térségben élő óriás barnamoszaterdőket kedveli. Fenéklakó gerinctelenekkel, mint például tengerisünökkel, rákokkal és puhatestűekkel táplálkozik, néha csontos halakat is elkap.

A legidősebb ismert példány 12 éves volt.

Szaporodása szerkesztés

Mint minden cápa, a bikafejű cápa is belső megtermékenyítés által szaporodik. A párzás 40 percet is tarthat. A tojástokot rakó cápák egyike. A nőstény méretétől és állapotától függően 11-14 tojástokot rakhat; ezeket 4 hónap alatt tojja ki. A tojástokon csavarszerű kinövések vannak, melyek segítségével megkapaszkodnak a sziklarésekbe. A kikeléshez 7-9- hónap kell, hogy elteljen. A kis cápák csak egy hónap után kezdenek vadászni, addig a szikzacskóból élnek.

Felhasználása szerkesztés

Habár ehető cápafaj, az efféle halászata csak kismértékű. Annál többet fognak be belőle a városi akváriumok számára. Amikor járnak vele vigyázni kell, mivel tüskéi és a harapása is fájdalmas, viszont nem életveszélyes.

Képek szerkesztés

Források szerkesztés