Hevesi Lajos
Sármány Parsons Ilona: Bécs művészeti élete Ferenc József korában, ahogy Hevesi Lajos látta Hevesi Lajos (1843–1910) újságíró az Osztrák–Magyar Monarchia korának legjelentősebb művészetkritikusa volt. 1869–1875 között a Pester Lloyd tárcaírójaként, majd 1875 végétől Pesten a legfontosabb német nyelvű magyar napilap, a haláláig Bécsben a Fremden-Blatt-nál, a közös külügyminisztérium félhivatalos lapjánál dolgozott. Annál az újságnál, aminek az olvasásával Ferenc József kezdte a napot. Hevesi harmincöt éven keresztül minden fontos bécsi színházi bemutatóról, kulturális eseményről írt, de igazi szenvedélye a képzőművészet volt. Színesen, élvezetesen számolt be a fontos kiállításokról, szobor- vagy épületavatásokról és az lett sikeres és jelentős művész, akit ő támogatott. Csalhatatlan kvalitásérzéke és bámulatos elemzőkészsége a korabeli festészet legalaposabb ismerőjévé avatta; művészeti kérdésekben ő lett a korszak szürke eminenciása, és egyike lett azoknak, akik megteremtették az osztrák, (elsősorban) a bécsi festészet értékrendjét, kánonját. Ő segítette sikerre Gustáv Klimtet és a bécsi szecesszió mozgalmát és stílusát. Ez a könyv először mutatja be, hogy ez a kiváló tollú kritikus mennyire döntően tudta befolyásolni korának művészetét, és hogy kritikáival, könyveivel mennyire meghatározta akkor is és most is, hogy kit tekintünk a századforduló kiemelkedő művészének. Az olvasó megismerheti belőle a historizmus és a századforduló Bécsének képzőművészeti életét, a szenzációkat, a botrányokat. Bepillanthat a kultúrpolitika kulisszái mögé is, felfedezheti a művészi sikerek és kudarcok titkát, amelyek formálásában Hevesi kritikáinak rendkívüli szerepe volt. A könyv képanyaga (336 zömében színes kép és archív fotó ) 470 oldalon elsősorban azokat a festményeket mutatja be, amelyek az 1870-es évektől 1910- ig a bécsi kiállítási élet szenzációi voltak. Balassi kiadó, Budapest 2019.
| Hevesi Lajos | |
 | |
| Élete | |
| Születési név | Lajos Lőwy |
| Született |
1843. december 20. Heves, Magyarország |
| Elhunyt |
1910. február 17. (66 évesen) Bécs |
| Sírhely | Zentralfriedhof |
| Nemzetiség | magyar |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | ifjúsági regény, novella, útirajz, művészettörténeti tanulmány |
| Első műve | Jelky András kalandjai (a regény ma használatos címe, Pest, 1872) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hevesi Lajos témájú médiaállományokat. | |
Hevesi Lajos (eredetileg Lőwy Lajos) Heves, 1843. december 20. – Bécs, 1910. február 17.) magyar újságíró, író, műkritikus, művészettörténész.
Élete és munkásságaSzerkesztés
A magyarországi Heves-ből származó Lőwy Mór (Móric) zsidó orvos és felesége, Adél (Adele) gyermeke. Pesten végezte a gimnáziumot. Filológia és orvostudományi előadások hallgatója volt Bécsben, majd 1866-ban a Pester Lloyd munkatársa lett. 1868-ban részt vett Borsszem Jankó című élclap megalapításában. Ő indította meg a jórészt saját maga által írt és szerkesztett Kleine Leute című ifjúsági folyóiratot (1871–1874). 1875-ben Bécsbe költözött. 1885-ben a bécsi Fremdenblatt munkatársa lett, az udvari színházról tudósításokat és műkritikákat írt a lapba, a Breslauer Zeitungnál is dolgozott. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című munka társszerkesztője volt.
1909-ben a Kisfaludy Társaság levelező tagja lett. Műveinek legnagyobb része (novellák, útirajzok, művészettörténeti tanulmányok) német nyelven jelent meg. Humoros útirajzokat és a művészéletéből merített emlékezéseket is írt. Mint kritikus és művészeti író élete utolsó idejéig a legújabb művészeti irányok elszánt harcosa és úttörője volt.
1910-ben gyógyíthatatlan betegsége miatt agyonlőtte magát.
MűveiSzerkesztés
- A kereskedelmi levelezésnek kézikönyve. Elméleti és gyakorlati utmutatás. Pest, 1864.
- Betrachtungen über die kirchliche Reform, mit besonderer Rücksicht auf das österreichische Konkordat von Dr. Stephan Toldy. Aus dem Ungarischen übersetzt. Pest, 1868. (2. kiadás. Pest, 1869.)
- Sie sollen ihn nicht haben. Heiteres aus ernster Zeit. Leipzig, 1871.
- Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben. Történeti kutforrások alapján. Magyar népkönyv különös tekintettel a serdültebb ifjuságra. Pest. 1872. (Ism. Vasárnapi Ujság bő kivonatban. 2. kiadás hat képpel. Bpest, 1875., 3. kiadás. Bpest, 1879., 4. kiad. Bpest 1896. Németűl: Bpest, 1875. 2. kiadás. Bpest, 1879. Finnül: Helsingfors, 1875.)
- Kalauz Felső Magyarország vasutain. Kézikönyv a Kárpátokat beutazók számára. Bpest. 1873. (Németűl. Bpest, 1873.)
- Budapest és környéke. A fővárosi hatóság megbizásából. Hiteles adatok nyomán készült; uj térképpel és számos fametszettel. Bpest, 1873. (Ism. Pesti Napló 175. sz. Németűl. Bpest, 1873.)
- Karczképek az ország fővárosából. Bpest, 1876.
- Auf der Schneide. Ein Geschichtenbuch. Stuttgart, 1884. (Elbeszélések.)
- Neues Geschichtenbuch. Bpest. 1885.
- Auf der Sonnenseite. Ein Geschichtenbuch. Bpest, 1886.
- Almanaccando. Bilder aus Italien. Bpest, 1888.
- Buch der Laune. Neue Geschichten. Stuttgart, 1889. Online (Ism. Főv. Lapok 90. sz. és Pester Lloyd 65. sz. Silberstein.)
- Ein englischer September. Heitere Fahrtben jenseits des Canals. Bpest, 1891.
- Regenbogen. Sieben heitere Geschichten, illustrirt von Willy Schulz. Bpest, 1892.
- Von Kalau bis Säckingen. Ein gemüthliches Kreuz und Quer. Bpest, 1893.
- Mutter und Töchter. Lustspiel in 3 Aufzügen von Árpád Berczik, nach dem Ungarischen für das deutsche Volkstheater in Wien bearbeitet und mit einer biogr. Skizze versehen. Bpest, 1894.
- Zerline Gabillon. Ein Künstlerleben. Stuttgart, 1894. Online
- Glückliche Reisen. Bpest, 1895.
- Die Althofleute. 1897.
- Der zerbrochene Franz, nebst anderen Humoresken und Geschichten. 1900.
- Österreichische Kunst im XIX. Jahrhundert. 1903.
- Der Zug um den Mund. 1906.
- Acht Jahre Sezession. Wien, 1906. Online
- Altkunst Neukunst. 1909.
ForrásokSzerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Magyar zsidó lexikon
- Hevesi Lajos: Budapest és környéke (1873)
