Sármány Parsons Ilona: Bécs művészeti élete Ferenc József korában, ahogy Hevesi Lajos látta Hevesi Lajos (1843–1910) újságíró az Osztrák–Magyar Monarchia korának legjelentősebb művészetkritikusa volt. 1869–1875 között a Pester Lloyd tárcaírójaként, majd 1875 végétől Pesten a legfontosabb német nyelvű magyar napilap, a haláláig Bécsben a Fremden-Blatt-nál, a közös külügyminisztérium félhivatalos lapjánál dolgozott. Annál az újságnál, aminek az olvasásával Ferenc József kezdte a napot. Hevesi harmincöt éven keresztül minden fontos bécsi színházi bemutatóról, kulturális eseményről írt, de igazi szenvedélye a képzőművészet volt. Színesen, élvezetesen számolt be a fontos kiállításokról, szobor- vagy épületavatásokról és az lett sikeres és jelentős művész, akit ő támogatott. Csalhatatlan kvalitásérzéke és bámulatos elemzőkészsége a korabeli festészet legalaposabb ismerőjévé avatta; művészeti kérdésekben ő lett a korszak szürke eminenciása, és egyike lett azoknak, akik megteremtették az osztrák, (elsősorban) a bécsi festészet értékrendjét, kánonját. Ő segítette sikerre Gustáv Klimtet és a bécsi szecesszió mozgalmát és stílusát. Ez a könyv először mutatja be, hogy ez a kiváló tollú kritikus mennyire döntően tudta befolyásolni korának művészetét, és hogy kritikáival, könyveivel mennyire meghatározta akkor is és most is, hogy kit tekintünk a századforduló kiemelkedő művészének. Az olvasó megismerheti belőle a historizmus és a századforduló Bécsének képzőművészeti életét, a szenzációkat, a botrányokat. Bepillanthat a kultúrpolitika kulisszái mögé is, felfedezheti a művészi sikerek és kudarcok titkát, amelyek formálásában Hevesi kritikáinak rendkívüli szerepe volt. A könyv képanyaga (336 zömében színes kép és archív fotó ) 470 oldalon elsősorban azokat a festményeket mutatja be, amelyek az 1870-es évektől 1910- ig a bécsi kiállítási élet szenzációi voltak. Balassi kiadó, Budapest 2019.

Hevesi Lajos
Ludwig Hevesi 1903 Wiener Bilder.png
Élete
Születési név Lajos Lőwy
Született 1843. december 20.
magyar Heves, Magyarország
Elhunyt 1910. február 17. (66 évesen)
Habsburg Bécs
Sírhely Zentralfriedhof
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) ifjúsági regény, novella, útirajz, művészettörténeti tanulmány
Első műve Jelky András kalandjai (a regény ma használatos címe, Pest, 1872)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hevesi Lajos témájú médiaállományokat.

Hevesi Lajos (eredetileg Lőwy Lajos) Heves, 1843. december 20.Bécs, 1910. február 17.) magyar újságíró, író, műkritikus, művészettörténész.

Élete és munkásságaSzerkesztés

A magyarországi Heves-ből származó Lőwy Mór (Móric) zsidó orvos és felesége, Adél (Adele) gyermeke. Pesten végezte a gimnáziumot. Filológia és orvostudományi előadások hallgatója volt Bécsben, majd 1866-ban a Pester Lloyd munkatársa lett. 1868-ban részt vett Borsszem Jankó című élclap megalapításában. Ő indította meg a jórészt saját maga által írt és szerkesztett Kleine Leute című ifjúsági folyóiratot (1871–1874). 1875-ben Bécsbe költözött. 1885-ben a bécsi Fremdenblatt munkatársa lett, az udvari színházról tudósításokat és műkritikákat írt a lapba, a Breslauer Zeitungnál is dolgozott. Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című munka társszerkesztője volt.

1909-ben a Kisfaludy Társaság levelező tagja lett. Műveinek legnagyobb része (novellák, útirajzok, művészettörténeti tanulmányok) német nyelven jelent meg. Humoros útirajzokat és a művészéletéből merített emlékezéseket is írt. Mint kritikus és művészeti író élete utolsó idejéig a legújabb művészeti irányok elszánt harcosa és úttörője volt.

1910-ben gyógyíthatatlan betegsége miatt agyonlőtte magát.

MűveiSzerkesztés

  • A kereskedelmi levelezésnek kézikönyve. Elméleti és gyakorlati utmutatás. Pest, 1864.
  • Betrachtungen über die kirchliche Reform, mit besonderer Rücksicht auf das österreichische Konkordat von Dr. Stephan Toldy. Aus dem Ungarischen übersetzt. Pest, 1868. (2. kiadás. Pest, 1869.)
  • Sie sollen ihn nicht haben. Heiteres aus ernster Zeit. Leipzig, 1871.
  • Jelky András bajai fiú rendkívüli kalandjai ötödfél világrészben. Történeti kutforrások alapján. Magyar népkönyv különös tekintettel a serdültebb ifjuságra. Pest. 1872. (Ism. Vasárnapi Ujság bő kivonatban. 2. kiadás hat képpel. Bpest, 1875., 3. kiadás. Bpest, 1879., 4. kiad. Bpest 1896. Németűl: Bpest, 1875. 2. kiadás. Bpest, 1879. Finnül: Helsingfors, 1875.)
  • Kalauz Felső Magyarország vasutain. Kézikönyv a Kárpátokat beutazók számára. Bpest. 1873. (Németűl. Bpest, 1873.)
  • Budapest és környéke. A fővárosi hatóság megbizásából. Hiteles adatok nyomán készült; uj térképpel és számos fametszettel. Bpest, 1873. (Ism. Pesti Napló 175. sz. Németűl. Bpest, 1873.)
  • Karczképek az ország fővárosából. Bpest, 1876.
  • Auf der Schneide. Ein Geschichtenbuch. Stuttgart, 1884. (Elbeszélések.)
  • Neues Geschichtenbuch. Bpest. 1885.
  • Auf der Sonnenseite. Ein Geschichtenbuch. Bpest, 1886.
  • Almanaccando. Bilder aus Italien. Bpest, 1888.
  • Buch der Laune. Neue Geschichten. Stuttgart, 1889. Online (Ism. Főv. Lapok 90. sz. és Pester Lloyd 65. sz. Silberstein.)
  • Ein englischer September. Heitere Fahrtben jenseits des Canals. Bpest, 1891.
  • Regenbogen. Sieben heitere Geschichten, illustrirt von Willy Schulz. Bpest, 1892.
  • Von Kalau bis Säckingen. Ein gemüthliches Kreuz und Quer. Bpest, 1893.
  • Mutter und Töchter. Lustspiel in 3 Aufzügen von Árpád Berczik, nach dem Ungarischen für das deutsche Volkstheater in Wien bearbeitet und mit einer biogr. Skizze versehen. Bpest, 1894.
  • Zerline Gabillon. Ein Künstlerleben. Stuttgart, 1894. Online
  • Glückliche Reisen. Bpest, 1895.
  • Die Althofleute. 1897.
  • Der zerbrochene Franz, nebst anderen Humoresken und Geschichten. 1900.
  • Österreichische Kunst im XIX. Jahrhundert. 1903.
  • Der Zug um den Mund. 1906.
  • Acht Jahre Sezession. Wien, 1906. Online
  • Altkunst Neukunst. 1909.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés

http://www.balassikiado.hu/product.php?id_product=1219