Hidrafaló örvényféreg-alakúak

laposféregrend
(Hidrafaló örvényféregalakúak szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 5.

A hidrafaló örvényféreg-alakúak (Macrostomida) a laposférgek (Platyhelminthes) közé sorolt örvényférgek (Turbellaria) altörzsében a valódi örvényférgek (Rhabditophora) osztályának egyik rendje három családdal.

Hidrafaló örvényféreg-alakúak
Microstomum caudatum fejrésze
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: ParaHoxozoa
Alországág: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Csoport: Eubilateria
Főtörzs: Ősszájúak (Protostomia)
Csoport: Spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia)
Csoport: Platytrochozoa
Csoport: Rouphozoa
Törzs: Laposférgek (Platyhelminthes)
Altörzs: Örvényférgek (Turbellaria)
Osztály: Valódi örvényférgek (Rhabditophora)
Karling, 1940
Rend: Macrostomida
Családok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hidrafaló örvényféreg-alakúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hidrafaló örvényféreg-alakúak témájú kategóriát.

Származásuk, elterjedésük

szerkesztés

Megjelenésük, felépítésük

szerkesztés

Apró, mindössze néhány mm-es örvényférgek. Garatjuk egyszerű (pharynx simplex), középbelük zsákszerű.

Hímivarsejtjeiknek a lánctelepes férgekéihez (Catenulida) hasonlóan nincsenek ostorai. Petesejtjeik endolecitálisak.

A szájnyílás mögött kezdődő két hosszanti, fő idegtörzsüket egy haránt idegköteg (posztorális kommisszúra) köti össze. Egyes képviselőik (pl. a Microstomum nem fajai) a lánctelepes férgekhez hasonlóan haránt osztódással, ivartalanul is szaporodhatniak, és ilyenkor (ugyancsak azokhoz hasonlóan) zoidláncokat hoznak létre.

Életmódjuk, élőhelyük

szerkesztés

Lehetnek tengeriek vagy édesvíziek, a szárazföldre nem léptek ki. Leginkább az üledékszemcsék közötti (intersticiális) vízben élnek.

Jellemző képviselőik a Microstomidae család nevét adó Microstomum nem fajai. Ezek az elfogyasztott csalánozók (pl. hidraállatok) érintetlen csalánsejtjeit képesek hámrétegükben vagy a hámréteg alatt felhalmozni. Ez a jelenség a kleptocnidia, és nem tisztázott, hogy főleg a zsákmányszerzést vagy a védekezést szolgálja-e.

Szaporodásuk

szerkesztés

Hímnősek. Egyedfejlődésük közvetlen.