Hidrogén-tellurid
| hidrogén-tellurid | |||
| |||
| IUPAC-név | hidrogén-tellurid | ||
| Más nevek | tellán tellúr-hidrid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7783-09-7 | ||
| PubChem | 21765 | ||
| ChemSpider | 20455 | ||
| EINECS-szám | 231-981-5 | ||
| ChEBI | 49907 | ||
| InChIKey | VTLHPSMQDDEFRU-UHFFFAOYSA-N | ||
| Gmelin | 799 | ||
| UNII | 7F4735942K | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | H2Te | ||
| Moláris tömeg | 129.6158 g mol−1 | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 3,310 g/cm³, gáz 2,57 g/cm³ (−20 °C, folyadék) | ||
| Olvadáspont | −49 °C (224 K) ( [1] | ||
| Forráspont | −2,2 °C (271,8 K)(−2 °C felett instabil) | ||
| Oldhatóság (vízben) | 0,70 g/100 mL | ||
| Savasság (pKa) | 2,6 | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | V alakú | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
0,7684 kJ/g | ||
| Veszélyek | |||
| Főbb veszélyek | mérgező | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | H2O H2S H2Se H2Po | ||
| Azonos anion | Na2Te Ag2Te | ||
| Rokon vegyületek | tellúrsav tellúrossav | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A hidrogén-tellurid szervetlen vegyület, képlete H2Te. A legegyszerűbb tellúr-hidrid. Ritka vegyület, mert gyorsan bomlik, de alacsony koncentrációban elég hosszú ideig létezhet, hogy ki lehessen mutatni. A szaga olyan mint a rothadó fokhagymáé. Bomlása során tellúr és hidrogén keletkezik. Kémiai tulajdonságaiban, savasságában, szerkezetében a hidrogén-szelenidre hasonlít. A H−Te−H kötésszög körülbelül 90 fokos.
Szintézise
szerkesztésA Te2− anion különböző sóinak, például Al2Te3 és Na2Te savanyításával állítható elő.[2] Na2Te tellúr és nátrium vízmentes ammóniában történő reagáltatásával készíthető. A savanyítás során köztitermékként stabil HTe− anion keletkezik. A tellúr nátrium-borohidrides redukciója során nátrium-hidrogén-tellurid (NaHTe) keletkezik.[2]
A tellúr hidridjeit rendszerint elektropozitív fémek telluridjainak hidrolízisével állítják elő.[3] Jellemző reakció az alumínium-tellurid hidrolízise:
- Al2Te3 + 6 H2O → 2 Al(OH)3 + 3 H2Te
A magnézium- és alkálifém-telluridok is hidrolizálnak. Ezekben az eljárásokban többnyire savat használnak, mivel a H2Te meglehetősen savas. Elektrolitikus eljárásokat is kidolgoztak.[4]
Tulajdonságai
szerkesztésEndoterm vegyület, levegőn instabil, könnyen oxidálódik, ennek eredményeként víz és elemi tellúr keletkezik.[5]
- 2 H2Te + O2 → 2 H2O + 2 Te
Majdnem olyan erős sav (Ka = 2,3·10−3) mint a foszforsav (Ka = 8,1·10−3).[5] Számos fémmel telluridok képződése közben reagál.[6]
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Hydrogen telluride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- ↑ CRC Handbook of Chemistry and Physics, 87th, Boca Raton, FL: CRC Press (2006. május 23.). ISBN 0-8493-0487-3
- ↑ a b Tellurium in organic synthesis, 2nd, Best synthetic methods, Academic Press, 6. o. (2007). ISBN 0-08-045310-4
- ↑ Shriver, Atkins. Inorganic Chemistry, Fifth Edition. W. H. Freeman and Company, New York, 2010; pp 407.
- ↑ F. Fehér, "Hydrogen Telluride" in Handbook of Preparative Inorganic Chemistry, 2nd Ed. Edited by G. Brauer, Academic Press, 1963, NY. Vol. 1. pp. 438.
- ↑ a b Egon Wiberg.szerk.: Nils Wiberg: Inorganic chemistry. Academic Press, 589. o. (2001). ISBN 0-12-352651-5
- ↑ Henry Enfield Roscoe. A treatise on chemistry. Appleton, 367–368. o. (1878)