Hidvári Imre

	Hidvári Imre
	Élete
Született	1945. március 5.; Dömsöd, Magyarország
Elhunyt	2019. november 25. (74 évesen); Kazincbarcika, Magyarország
Nemzetiség	magyar
	Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	kolibri léptű rövid versek
Fontosabb művei	Forrás voltam (Kazincbarcika, 2010)
Irodalmi díjai	Pedagógus Szolgálati Emlékérem (2007)
	Hidvári Imre weboldala

Hidvári Imre (Dömsöd, 1945. március 5. – Kazincbarcika, 2019. november 25.) magyar költő, író, okleveles mérnök, középiskolai tanár.

Élete

Középiskolai tanulmányait okleveles gépésztechnikus végzettséggel zárta, majd a Nehézipari Műszaki Egyetemen elvégezte a vegyipari gépészeti gépészmérnök szakot. Második diplomáját a budapesti vegyészmérnöki karon szerezte: okleveles korróziós szakmérnök lett. 1982-ben pedig megszerezte a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán a harmadik egyetemi végzettséget jelentő mérnöktanárit.

Technikusként a Tiszai Vegyi Kombinátnál és a Tüzeléstechnikai Kutatóintézetnél dolgozott, később hét hónapig műtősként a miskolci Honvéd Kórházban (jelenleg: Szent Ferenc Kórház). Az egyetem után mérnökként helyezkedett el, 1970-től a Borsodi Vegyi Kombinát dolgozója. Itt ötszörös kiváló mérnök címet szerzett, majd Budapesten az Országos Alkotó Ifjúság Kiállításán miniszteri dicséretet kapott.

1977-től nyugállományba vonulásáig (2008. január 3.) a kazincbarcikai Irinyi János Középiskolában tanított, ahol ifjúságvédelmi felelősként és a diákmozgalmat segítő pedagógusként is számítottak rá. Évekig az "IDÖK", Irinyi Diákönkormányzati, Diákjóléti, Oktatási és Sport (Közhasznú) Alapítvány kuratóriumának elnökeként tevékenykedett. A Kazincbarcikai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KKEF) és a Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma (KEF) munkájában is részt vett.

Évekig az Észak-Magyarország napilap külső munkatársa volt, felelős szerkesztője a Kazincbarcikai Fiatalnak, évekig a Kazincbarcikai Közélet alapító szerkesztő bizottságának a tagja, a Balegyenesnek a főszerkesztője. Közreműködött a szocialista városok lakói számára szervezett országos vers- és novellaíró pályázatok lebonyolításában.

A gyermekek oktatása-nevelése érdekében végzett kiemelkedő munkájáért 2007-ben Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel jutalmazták.

2015 nyarán egyik szervezője és alapító tagja a kazincbarcikai Mezey István Művészeti Központban megalakuló Kazinci Klubnak.^[2] 2016 tavaszától a klub irodalmi folyóiratának, az Ő-szülő Kikeletnek főszerkesztője.^[3] A 2018 júniusában megjelenő lapban (III. évfolyam 2. szám) ő volt a bemutatkozó alkotó.

2019-ig önzetlen támogatója és mentora volt a borsodi fiatal tehetségeknek.

Művei

Szakító próba - antológia (szerkesztő) (Kazincbarcika, Szakító Próba Antológia Egyesülete, 1993) A borítót és a grafikákat Mezey István készítette. ISBN 963 04 2857 1^[4]
Széki emlékeim (Kazincbarcika, 1998) ISBN 963 550 901 4^[5]
Sajátságos kör a körben (1998)
Éneklő fegyverek (Dráma két felvonásban) (2004)^[6]
Az Irinyi János Szakközépiskola és Kollégium története dióhéjban (2004)
Forrás voltam (Kazincbarcika, 2010) A grafikákat Spitzmüller Szandra Tímea készítette. ISBN 978 963 06 9141 3
- Adok (2006)
- Tört kövek (2006)
- Kővirág (2004–2005)
- Körben (2001)
- Dátumok
Nevenincsben (Kazincbarcika, 2011) Ikerkönyvek 1-2. címmel is. ISBN 978 963 08 1118 7 (1. köt.) ISBN 978 963 08 1119 4 (2. köt.)
Nulladik típusú emlékezés (A mi egyetemünk)^[7]
Dekád (Kazincbarcika, 2013)^[8]
Ajándék Kazincbarcikának – 60 - antológia (szerkesztő) (Kazincbarcika, 2015, fotók: Fodor Péter, borítógrafika: László Erzsébet) ISBN 9789631214734^[9]
Lélekvetés - antológia (felelős kiadó, főszerkesztő, alkotó) (Kazincbarcika, Kazinci Klub, 2018) ISBN 978-615-00-4008-0^[10]

Az általa lektorált kötetek

1998-ban szerkesztette és tördelte Czifra János: Alku nélkül című kötetét.
Szőke Lajos: A szerelem utcasarkain^[11] (ISBN 963-430-130-4) című könyvét ő tipografálta, korrektúrázta és lektorálta 2002-ben.

Könyvbemutatói

2005-ben mutatta be Labancz Attila (Zachar Rita rajzaival illusztrált) Árnyék és fény című könyvét.
2006-ban az Egressy Béni Művelődési Központban ajánlotta az olvasók figyelmébe Szegedi Tamás András: Bujaság húrjain című kötetét.
Kiss Simon Gergő: KÉRDÉS/JELEK című művét 2008 januárjában mutatta be az Egressy Béni Művelődési Központban, majd Berentén 2008. január 30-án.

Elismerései

Pedagógus Szolgálati Emlékérem (2007)
SZAKE Életmű-díj (Szakmai Középiskolásokért Kulturális Egyesület, 2016. március 19.)^[12]
A Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma Civil díja – posztumusz (2020)^[13]

Emlékezete

2019. december 14-én az Álomkód című antológiát mutatta be a Kazinci Klub a Mezey István Művészeti Központban. A rendezvény első perceiben emlékeztek meg Hidvári Imrére, aki megálmodója, létrehozója volt a Kazinci Klubnak. Az életét a kultúrának szentelő elhunyt költő tiszteletére Hidvári Imre-díjat alapítanak. Minden év decemberében elismerő oklevéllel jutalmazzák majd azt a személyt, aki tevékenységével kiemelkedően sokat tett a kultúráért és a közjóért.^[14]

Jegyzetek

↑ Fecske Csaba ajánlása a Forrás voltam kötethez (2010)
↑ A Kazinci Klub Facebook-oldala
↑ Új irodalmi lap Kazincbarcikán (Agora, Debrecen, 2016. június)
↑ Szakító próba (MEK)
↑ Hidvári Imre: Széki emlékeim (MEK)
↑ A dráma megtalálható a szerző honlapján. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 17.)
↑ „Már megfogant, de még nem született meg.”. [2022. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 17.)
↑ Eseményfotók - Hidvári Imre: Dekád című könyvének bemutatója (Kazincbarcika, Egressy Béni Művelődési központ, 2013. 04. 17.)^{[halott link]}
↑ Az Ajándék Kazincbarcikának - 60 című antológia adatlapja a Moly oldalán
↑ A Lélekvetés kötet adatlapja a Moly.hu oldalán
↑ Információ a kötetről az antikvarium.hu oldalán
↑ Életmű-díj (fotó)
↑ Átadták a Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma Civil díját Kolorline.hu, 2020. december 17.
↑ Álomkód Kolorline.hu, 2019. december 14.

Források

Hidvári Imre önéletrajza^{[halott link]}
Hidvári Imre honlapja Archiválva 2021. május 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Aranypart - adatlap
Szerzői adatlapja a Molyon
Ikerkönyvek 1-2.

További információk

Hidvári Imre: Forrás voltam Magyar Elektronikus Könyvtár
Hidvári Imre: Nevenincsben MEK
Eseményfotók - Hidvári Imre: „Ikerkönyvek” - könyvbemutató - Opont^{[halott link]}
Hidvári Imre: Sajátságos kör a körben^{[halott link]}
Országos verseny középiskolásoknak Archiválva 2012. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Hidvári Imre fotóival: SZAKE-induló

Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Fecske Csaba ajánlása a Forrás voltam kötethez (2010)

[2] A Kazinci Klub Facebook-oldala

[3] Új irodalmi lap Kazincbarcikán (Agora, Debrecen, 2016. június)

[4] Szakító próba (MEK)

[5] Hidvári Imre: Széki emlékeim (MEK)

[6] A dráma megtalálható a szerző honlapján. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 17.)

[7] „Már megfogant, de még nem született meg.”. [2022. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 17.)

[8] Eseményfotók - Hidvári Imre: Dekád című könyvének bemutatója (Kazincbarcika, Egressy Béni Művelődési központ, 2013. 04. 17.)^{[halott link]}

[9] Az Ajándék Kazincbarcikának - 60 című antológia adatlapja a Moly oldalán

[10] A Lélekvetés kötet adatlapja a Moly.hu oldalán

[11] Információ a kötetről az antikvarium.hu oldalán

[12] Életmű-díj (fotó)

[13] Átadták a Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma Civil díját Kolorline.hu, 2020. december 17.

[14] Álomkód Kolorline.hu, 2019. december 14.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

Hidvári Imre

Élete
Született	1945. március 5. Dömsöd, Magyarország
Elhunyt	2019. november 25. (74 évesen) Kazincbarcika, Magyarország
Nemzetiség	magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	kolibri léptű rövid versek^[1]
Fontosabb művei	Forrás voltam (Kazincbarcika, 2010)
Irodalmi díjai	Pedagógus Szolgálati Emlékérem (2007)
Hidvári Imre weboldala