Bakbűzű sallangvirág

növényfaj
(Himantoglossum hircinum szócikkből átirányítva)

A bakbűzű sallangvirág[1][2] vagy mediterrán sallangvirág[2] (Himantoglossum hircinum) a kosborfélék (Orchidaceae) családján belül a sallangvirág (Himantoglossum) nemzetségbe tartozó növényfaj.

Bakbűzű sallangvirág
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Kosborfélék (Orchidaceae)
Alcsalád: Orchidoideae
Nemzetség-
csoport
:
Orchidae
Alnemzetség-
csoport
:
Orchidinae
Nemzetség: Sallangvirág (Himantoglossum)
Faj: H. hircinum
Tudományos név
Himantoglossum hircinum
(L.) Spreng., 1826
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bakbűzű sallangvirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bakbűzű sallangvirág témájú médiaállományokat és Bakbűzű sallangvirág témájú kategóriát.

Etimológia

szerkesztés

Különleges nevét onnan kapta, hogy virágai a bakkecskékét meglepően hűen idéző szagot árasztanak; erre utal a latin fajnévben a "hircinum" jelző is, mely kecskét jelent.

Előfordulása

szerkesztés

Másodlagos gyepekben, gyümölcsösökben, cserjésekben, homokdűnéken, általában másodlagos, enyhe zavarásnak kitett élőhelyeken lehet megtalálni. Elterjedési területe atlantikus Európára korlátozódik; Dél-Angliától Spanyolországig, Németországtól Dél-Franciaországig terjed; Szicíliában és Dél-Olaszországban maradvány (reliktum) előfordulása ismert. Magyarországon nem honos.

Jellemzői

szerkesztés

Lágy szárú, évelő növény. Viszonylag nagy termetű európai orchidea, 50–90 cm magasra nő meg, ám igen nehezen vehető észre. Szürkészöld tőlevelei hosszúkásak, fényesek, sima felszínűek, hegyes levélcsúcsban végződnek. A tőlevelek a május-júliusi virágzás idejére elszáradnak. A szárlevelek szórt állásúak, kisebbek és keskenyebbek. A zöld lepellevelek sisakot formálnak, a sokvirágú füzérben növő virágot kicsiny, lehajló sarkantyú és hosszúkás, sallangos murvalevelek kísérik. Két oldalsó karéj övezi mélyen lecsüngő, bíborral futtatott, csavarodó szalagra emlékeztető, 3–5 cm-es mézajkát. A virág látványa mellett átható, kellemetlen szagával vonzza a megporzást végző legyeket. Termése sokmagvú toktermés, mely három rekeszre tagolódik.

  1. Wagner
  2. a b Priszter 221. és 395. o.