Himekromon
szerves vegyület
A himekromon egy szerves vegyület, melyet izomgörcsoldó és epehajtó szerekben használnak hatóanyagként, illetve alkalmazzák sztenderdként enzimaktivitás fluorimetriás meghatározásánál is.[1]
![]() | |||
Himekromon | |||
| |||
IUPAC-név | |||
7-hidroxi-4-metilkromén-2-on | |||
Más nevek | 4-metilumbelliferon | ||
Kémiai azonosítók | |||
PubChem | 5280567 | ||
ChemSpider | 4444190 | ||
EINECS-szám | 201-986-7 | ||
DrugBank | DB07118 | ||
KEGG | D00170 | ||
ChEBI | 17224 | ||
ATC kód | A05AX02 | ||
SMILES | CC1=CC(=O)OC2=C1C=CC(=C2)O | ||
InChIKey | HSHNITRMYYLLCV-UHFFFAOYSA-N | ||
Beilstein | 142217 | ||
Gmelin | 165817 | ||
UNII | 3T5NG4Q468 | ||
ChEMBL | 12208 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C10H8O3 | ||
Moláris tömeg | 176,17 g/mol |
A himekromon szilárd, kristályos anyag, melynek olvadáspontja 194–195 °C. Metanolban és jégecetben[2] oldódik.
Jegyzetek
szerkesztésFordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Hymecromone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.