Histioteuthidae
A Histioteuthidae a puhatestűek (Mollusca) törzsének, a fejlábúak (Cephalopoda) osztályába és a kalmárok (Teuthida) rendjébe tartozó család.
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A Histioteuthis nembe tartozó példány
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Histioteuthidae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Histioteuthidae témájú kategóriát. |
Előfordulásuk
szerkesztésA nagy világtengerekben (az Atlanti-óceánban, az Indiai-óceánban, a Csendes-óceánban), valamint a Földközi-tengerben élnek. Egy részük a fenéken tartózkodik, mások pedig kitartóan úsznak, és az ún. nekton tagjai.
Megjelenésük
szerkesztésA Histioteuthidae nem legtöbb tagjának három felső karpárja között a békák úszóhártyáihoz hosonló hártya feszül. A tulajdonképpeni test aránylag csak kis részét alkotja az állat hosszának. Így ezután a hat kar között nagy, megfordított ernyőhöz hasonló képződmény található, amelynek közepén van szájnyílás . E hártyát vitorlának (velum) nevezik, és innen kapták nevüket a vitorlás kalmárok. A karok közötti bőrhártya egyébként más csoport (így pl. az Octopodák) körében is kialakult, tehát egymástól függetlenül jelent meg. A karok között kifeszülő hártyát joggal nevezhetjük úszóhártyának, mert ezek a fejlábúak valóban úsznak vele, bár természetesen egészen más módon használják, mint pl. a gerincesek az, ujjaik között kifeszülő hártyát. A Histioteuhidák úszóhártyájukkal - akárcsak a medúzák az ernyőjükkel - lüktető mozgást végeznek, kinyitják, majd újból összecsukják, és az így kilökött víz taszító ereje hátrafelé löki testüket. A karok között kifeszülő hártya gyakran átveszi a köpeny tölcsérének szerepét, ezeknek a fajoknak a tölcsére elcsökevényesedik, ezért az előbb említett fajok már nem is tudnak igazán gyorsan úszni. Akadnak fajok, amelyek táplálékukat is kartölcsérükkel szerzik meg, az ernyőszerűen szétterülő tölcsérbe hullott szervezeteket fogyasztják.
Rendszerezés
szerkesztésA családba egy nem 13 faja tartozik:
- Histioteuthis
- Histioteuthis arcturi (Robson, 1948)
- Histioteuthis atlantica (Hoyle, 1885)
- Histioteuthis bonellii (Férussac, 1834)
- Histioteuthis celetaria (Voss, 1960)
- Histioteuthis corona (Voss and Voss, 1962)
- Histioteuthis eltaninae Voss, 1969
- Histioteuthis heteropsis (Berry, 1913)
- Histioteuthis hoylei (Goodrich, 1896)
- Histioteuthis macrohista Voss, 1969
- Histioteuthis meleagroteuthis (Chun, 1910)
- Histioteuthis miranda (Berry, 1918)
- Histioteuthis oceani (Robson, 1948)
- Histioteuthis reversa (Verrill, 1880)
