Hoheneich osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gmündi járásában. 2018 januárjában 1424 lakosa volt.

Hoheneich
A városháza és a Szeplőtelen fogantatás-templom
A városháza és a Szeplőtelen fogantatás-templom
Hoheneich címere
Hoheneich címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Alsó-Ausztria
Járás Gmündi járás
Irányítószám 3945
Körzethívószám 02852
Forgalmi rendszám GD
Népesség
Teljes népesség1424 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság521 m
Terület15,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hoheneich (Ausztria)
Hoheneich
Hoheneich
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 46′ 18″, k. h. 15° 01′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 18″, k. h. 15° 01′ 33″
Hoheneich weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hoheneich témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Hoheneich a Gmündi járásban
 
A Backhausen-tüzoltóság
 
A Stidl-mauzóleum

Hoheneich Alsó-Ausztria Erdőnegyedének (Waldviertel) északi részén fekszik, a Braunaubach folyó mentén. Területének 57,2%-a erdő. Az önkormányzat 2 települést egyesít: Hoheneich (1035 lakos 2018-ban) és Nondorf (389 lakos).

A környező önkormányzatok: északkeletre Schrems, délkeletre Kirchberg am Walde, délre Waldenstein, nyugatra Gmünd.

TörténeteSzerkesztés

Hoheneich a középkor során a már a 12. században is létező Kirchberg am Walde alá volt rendelve, amely a Kuenring család birtoka volt. Első írásbeli említése 1345-ből való, amikor egy bizonyos Niklas von Hoheneich birtokot cserélt Albert von Kirchberggel. A Hoheneich 1483 körüli nemzetség kihalása után tulajdonuk a Kirchberg bárókra szállt. Amikor Mátyás magyar király megszállta Alsó-Ausztriát, feltehetően Hoheneichet is elfoglalta; a tartomány egészen 1491-es haláláig uralma alatt maradt.

A harmincéves háború kezdetén, 1619-ben a Kollonitsch gróf vezette magyar és lengyel katonákból álló császári csapatok kifosztották és felégették a falut. Később a csehek foglalták el és gyújtották fel a kastélyt. A napóleoni háborúkban 1795-ben hesseni, az 1866-os osztrák-porosz háborúban pedig porosz csapatok szállták meg Hoheneichet.

1869-ben megnyílt a postahivatal, 1903-ban pedig az új iskola. A két világháború számos áldozatot szedett a település lakói közül.

LakosságSzerkesztés

A hoheneichi önkormányzat területén 2018 januárjában 1424 fő élt. A lakosságszám 1981 óta (akkor 1640 fő) csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 96,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 1,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 88,9%-a római katolikusnak, 2% evangélikusnak, 2,1% mohamedánnak, 5,5% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a törökök alkották 1,1%-kal.

LátnivalókSzerkesztés

  • a Szeplőtelen fogantatás-kegytemplom. 1621-ben állítólag csoda történt a templomban. A lutheránus Kollonich gróf belülről bezáratta és befalaztatta a kegytemplom ajtaját, hogy a katolikus zarándokok ne imádkozhassanak a Szűz Mária szobra előtt. A munkások az ablakon másztak ki. Másnap - miközben a gróf és protestáns lelkészei a bokrok közül figyelték mi történik - a zarándokok könnyedén kinyittták az ajtót a mögé felhúzott fal pedig összedőlt.
  • Ignaz Stidl 1909-es mauzóleuma a temetőben
  • a Backhausen textilgyár 19. századi tüzoltóháza
  • az 1740-ben épült Lourdes-kápolna
  • Nondorf kápolnája
  • a Braunaubach 17-18. század fordulóján épült hídja

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Hoheneich című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.