Horn Antal (szül.: Einhorn; Vágújhely, 1834. január 21.Budapest, 1906. február 10.) hírlapíró, Horn Ede testvéröccse.

Horn Antal
SzületettEinhorn Antal
1834. január 21.
Vágújhely
Elhunyt1906. február 10. (72 évesen)
Budapest
Foglalkozásahírlapíró
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Édesapja Einhorn Gerzson (meghalt 1883-ban, 90 éves korában) kereskedő volt. Horn 1847-ben Pestre ment és az evangélikus gimnázium IV. osztályába lépett. 1849-ben, amikor az osztrák sereg bevonult Budapestre, Ede bátyjával együtt július 8-án ő is elhagyta a fővárost. Július 9-én a 102. honvéd-zászlóaljba lépett és részt vett a szőregi és temesvári csatában. Elfogták és a várba vitték, majd besorozták a 61. Rukavina gyalogezredbe és Olaszországba vitték, ahonnan 1856 tavaszán őrmesteri ranggal szerelt le. Ezután Pesten irodai szolgálatban volt. 1857-ben Párizsba ment bátyjához, akinek titkára és munkatársa lett, és nemzetgazdászati tanulmányokkal foglalkozott. 1859 novemberében az akkor Párizsban tartózkodó Dufour kiadó Szentpétervárra szerződtette lapjához, a Journal de St. Petersburghoz, ahol a német- és olaszországi rovatot vezette. 1860-tól ebben a lapban közölte kéthetenként a Revue économique de l'étranger című dolgozatát 1863-ig; ekkor ideiglenesen átvette a lap szerkesztését. Ugyanez történt 1864, 1868 és 1870-ben; 1871 februárjában pedig felelős szerkesztője lett a lapnak. 1890 szeptemberében lemondott e lap szerkesztéséről és Budapestre költözött, ahol ezután nyugalomban élt.

Munkássága szerkesztés

Első irodalmi kísérlete 1848 júniusában jelent meg bátyjának lapjában, a Der ungarische Israelitben, ebben a vágújhelyi zsidóüldözést írta le. Szentpétervárott saját lapján kívül írt leveleket 1861-től 1870-ig a berlini Nat.-Zeitungba (több évig egyedül ő küldött oroszországi tudósításokat Németországba); 1863-ban írt cikkeket a Émile de Girardin által alapított La France-ba; 1863-tól 1866-ig Ganescónak Majna-Frankfurtban kiadott Europe című napilapjába (diplomatikai és nemzetgazdászati kérdésekről), ezeken kívül 1864-től 1870-ig nemzetgazdászati cikkeket írt a Katkow és Leontiew által szerkesztett Moszkovszki Vedomosztiba. 1867-ben átvette a Golos nemzetgazdászati részének vezetését és a védvámosok ellen harcolt; írt a Nordische Revue-be (1864-65. Volkswirthschaftliche Briefe aus Russland, 12 cikk és Die Judenfrage in Russland). Miután 1890-ben visszatért Budapestre, a Journal des Economistes-be írt tudósításokat: Lettres d'Autriche-Hongrie címmel és a Párizsban Raffalovics A. kiadásában évenként megjelenő Marché 1894. és 1895. évfolyamaiban Ausztria–Magyarország pénzügyi viszonyairól értekezett; a Revue de Paris-ban (1894. Le mariage civil en Hongrie); a Revue politique et parlamentaireban (1895. Vingtcinq ans de régime financieren Hongrie).

A Le Conservateur Impartial 1813-1824-es évfolyamát és ennek folytatását, a Journal de St. Petersbourg 1825-1889-es minden példányát, 77 évfolyamot, bekötve 1890. szeptember 27-én a Magyar Nemzeti Múzeum hírlapkönyvtárának adományozta.

Források szerkesztés