Horváth Ádám (jogász)

Horváth Ádám (Kecskemét, 1861. november 18. – Budapest, 1915. szeptember 16.) jogi doktor, országgyűlési képviselő.

Horváth Ádám
Született	1861. november 18. Kecskemét
Elhunyt	1915. szeptember 16. (53 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Horváth János
Foglalkozása	jogász politikus
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1896. október 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1896. november 25. – 1901. szeptember 5.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Horváth Ádám témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Horváth János gyakorló orvos és Kollerich Vilma fia. Horváth János ügyész öccse.

A gimnáziumot Kecskeméten és Nagykőrösön, a jogi tanfolyamot Kecskeméten és Budapesten végezte. 1881-ben önkéntes és a 37. gyalogezred tartalékos hadnagya lett. 1884-ben a jogi doktori oklevelet elnyervén, miután egy ideig a fővárosban joggyakornok volt, 1886-ban a kecskeméti jogakadémia rendes tanárának választatott meg, ahol jogtörténetet és egyházjogot adott elő. Kevéssel tanári székének elfoglalása után a kecskeméti függetlenségi és 48-as párt elnökének választotta, mely állásban, többek segélyével a pártot újjászervezte. 1886. május 31-én egy párbajban életveszélyesen keresztül lőtték; felgyógyulása után nagy ovációkban részesült. 1887-ben Kecskemét város II. kerülete országgyűlési képviselőjének választotta, s ekkor korjegyzőként szerepelt. 1892-ben ugyanazon kerület újra megválasztotta. A függetlenségi és 48-as pártkör egyik jegyzője volt. Az egyházpolitikai harcok idejében az Eötvös-csoporttal kivált az anyapártból és a függetlenségi (Eötvös) párt tagja lett. Kecskemét város törvényhatósági bizottságának tagja volt. 1896-ban újra képviselővé választotta szülővárosa. A 19. század végén már elfordult az országos politikától, 1902-ben mandátumára nem reflektált. 1902. június 28-án megválasztották Kecskemét város főügyészének, az elhunyt Zombory László után. Ezt a hivatalát nem tudta megfelelően ellátni, zavar uralkodott el körülötte, ezért 1905. augusztus 30-án lemondott tisztségéről. Átköltözött Budapestre, ahol írásaiból tartotta fenn magát. Az Egyetértés, a Függetlenség és a Budapest című lapokban publikált. A Kecskemét gazdasági és társadalmi témájú cikkei, tárcái és esztétikai fejtegetéseit közölte.

Cikkeket írt a Nagy-Körösbe (1878-tól, gazdasági és iparcikkek), a Pesti Hirlapba (1879. 169. sz. Arany János egy titka, «A vén gulyás» és a vén gulyás temetése); a Kecskeméti ref. főiskola Értesítőjében (1887. Székfoglaló értekezés); a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1887.)

Munkái

• Mit olvas a kecskeméti köznép?, Kecskemét, 1883.
• Egy divatos betegség. Kecskemét, 1888. (Felolvasás)

Szerkesztette 1890. április 7-től a Kecskemétet, mely a függetlenségi és 48-as párt közlönye.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
• Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.