Horváth Dezső (újságíró)
magyar író, újságíró, pedagógus
Horváth Dezső (Nemesszalók, 1936. január 14.) Táncsics Mihály-díjas (1996) magyar író, újságíró, pedagógus.
| Horváth Dezső | |
| Született |
Horváth Dezső 1936. január 14. (83 éves) Nemesszalók |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |
magyar,  |
| Házastársa | Remes Veronika (1959–) |
| Foglalkozása | író, újságíró, pedagógus |
| Iskolái | Szegedi Tudományegyetem (1954–1958) |
| Kitüntetései | Táncsics Mihály-díj (1996) |
Tartalomjegyzék
ÉletpályájaSzerkesztés
Szülei: Horváth Gyula molnársegéd és Ács Mária háztartásbeli volt. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában és Magyarpolányban végezte el. 1950–1954 között Sümegen volt gimnazista. 1954–1958 között a Szegedi Tudományegyetem magyar–történelem szakos hallgatója volt. 1958–1960 között Pusztamérgesen általános iskolai oktató volt. 1960–1969 között a hódmezővásárhelyi megyei könyvtár munkatársa és a Csongrád Megyei Népművelési Tanácsadó főelőadója volt. 1969–1979 között a Délmagyarország munkatársa, 1979 óta főmunkatársa.
MagánéleteSzerkesztés
1959-ben házasságot kötött Remes Veronikával. Két lányuk született: Eszter (1963) és Vera (1965).
MűveiSzerkesztés
- A tizedik ember (szociográfia, 1985)
- Klinikai föltámadás (napló, 1991)
- Móra kőpárnája (1994)
- A röhögő katona (regény, 1996)
- Aranyhajcsár (1997)
- Terus ángyi (1998)
- Ezredes úr, hadra vágva (1998)
- Mivé lettél, csángómagyar? (1999)
- Vipera (2000)
- Parasztpassió (2002)
- A semmi ember (2002)
- Dani Jani (2003)
- Szelebőce (2004)
- Cseremalac voltam (2005)
- A muraközi ló (2006)
- Hippokratész. Kiköpött közhelyek (2008)
- Láncainkat...; Bába, Szeged, 2009[1]
- Botrány a mennyekben; Bába, Szeged, 2011
ForrásSzerkesztés
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283