Horváth Dezső (újságíró)

(1936–2022) magyar író, újságíró, pedagógus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. január 30.

Horváth Dezső (Nemesszalók, 1936. január 14.2022. március 3.[1]) Táncsics Mihály-díjas (1996) magyar újságíró, író, népművelő, tanár, szociográfus.

Horváth Dezső
Született1936. január 14.
Nemesszalók
Elhunyt2022. március 3. (86 évesen)
Állampolgárságamagyar
HázastársaRemes Veronika (1959–)
Foglalkozásaíró, újságíró, pedagógus
IskoláiSzegedi Tudományegyetem (1954–1958)
KitüntetéseiTáncsics Mihály-díj (1996)
SírhelyeDugonics temető
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Szülei: Horváth Gyula molnársegéd és Ács Mária háztartásbeli volt. Általános iskolai tanulmányait szülővárosában és Magyarpolányban végezte el. 1950–1954 között Sümegen volt gimnazista. 1954–1958 között a Szegedi Tudományegyetem magyar–történelem szakos hallgatója volt. 1958–1960 között Pusztamérgesen általános iskolai oktató volt. 1960–1969 között a hódmezővásárhelyi megyei könyvtár munkatársa és a Csongrád Megyei Népművelési Tanácsadó főelőadója volt. 1969–1979 között a szegedi Délmagyarország munkatársa, 1979-től főmunkatársa volt. 1992-ben – Baka István ajánlására – a Magyar Írószövetség tagja lett.[2]

Temetése a szegedi Dugonics temetőben.[1]

Magánélete

szerkesztés

1959-ben házasságot kötött Remes Veronikával. Két lányuk született: Eszter (1963) és Vera (1965).

  • A tizedik ember (szociográfia, 1985)
  • Klinikai föltámadás (napló, 1991)
  • Móra kőpárnája (1994)
  • A röhögő katona (regény, 1996)
  • Aranyhajcsár (1996)
  • Terus ángyi; Bába, Szeged, 1998 (Tisza hangja)
  • Ezredes úr, hadra vágva (1998)
  • Mivé lettél, csángómagyar? (1999)
  • Vipera. Három dráma; Bába, Szeged, 2000
  • Parasztpassió; Felsőmagyarország, Miskolc, 2002
  • A semmi ember / A tápai Krisztus pöre; Bába, Szeged, 2002
  • Dani Jani. Algyő, hol vagy?; Bába, Szeged, 2003
  • Szelebőce (2004)
  • A fölfedezetlen Magyarország. Az ezredvég tanyáiról; Felsőmagyarország–Szépírás, Miskolc–Szolnok, 2005
  • Cseremalac voltam (2005)
  • A muraközi ló. Többperces szösszenetek; Bába, Szeged, 2006
  • Apjuk helyett – állam; Felsőmagyarország–Szépírás, Miskolc–Szolnok, 2006
  • Magyarnak alkalmatlan. Szemenszedett gondolatok; Bába, Szeged, 2007
  • Hippokratész. Kiköpött közhelyek (2008)
  • Láncainkat... (Bába, Szeged, 2009)
  • Botrány a mennyekben (Bába, Szeged, 2011)
  1. a b Délmagyarország napilap, 2022. március 14. Gyászközlemények
  2. „Leírva mázsákkal nehezebbek a szavak”, Délmagyarország, 2022. március 9., 15. oldal 
  3. http://digit.bibl.u-szeged.hu/00000/00099/02006/00063/dm_2006_063_007.pdf
  4. Délmagyarország, 1993. május 22-i száma
  5. Délmagyarország, 1998. október 22-i száma
  6. Széphalom Könyvműhely

További információk

szerkesztés
  • Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. 487 o. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat)
  • A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
  • Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4  
  • Szegedtől Szegedig 2002. Antológia. Főszerkesztő: Simai Mihály. Bába és Társai Kft.-Szegedi Írók Társasága, Szeged, 2002
  • Szegedi ki kicsoda? 1998-99. Főszerkesztő: Dlusztus Imre. Szeged, Délmagyarország Kft., 1999
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3  
  • Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiadás; 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004