Főmenü megnyitása

Horváth József (Hodrusbánya, 1840. január 28.[1] – 1910 után) tanító.

ÉletútjaSzerkesztés

Szegény bányász szülők gyermeke, apja Chorvath Mihály, anyja Hatkey Katalin. Nyomorral küzdve tanult a selmeci gimnáziumban. 1859-ben a besztercebányai tanítóképzőbe iratkozott be; félév múlva meglátogatta a szepesváraljai püspöki tanítóképzőt. 1860-ban a kassai tanítóképzőbe ment és a város ösztöndíját elnyervén elvégezhette tanulmányait. Szlovák és német tannyelvű tanítói képesítvényt 1861-ben Kassán nyert; de 1866-ban újból vizsgálatra jelentkezvén, szlovák, német és magyar tannyelvű népiskolákra szóló oklevelet kapott. Mint segédtanító működött Geszthelyen, Magyarszirákon és Sáriban; ahonnét 1863-ban Pilisszántóra hívták meg kántortanítónak. 1866-ban megválasztatott Szentesen a Donátpusztai iskolához; 1870-ben meghívták Csáktornyára leánytanítónak; 1872-től Aradon tanított, ahol 1889-ben szívbaja miatt nyugdíjazták és ezután Rézbányán élt. Az 1910-es években Ópáloson lakott.

Társadalmi, nevelés-oktatástani, mezőgazdasági s bölcseleti cikkeket írt következő lapokba: Szegedi Hiradó, Független Polgár, Tanítóbarát, Somogy, Zalai Tanközlöny, Népnevelők Lapja, Alföld, Arad és Vidéke, Aradi Közlöny, Alföldi Ujság, Arader Zeitung, Slovenské Noviny, Népkertésze, Zala-Somogyi Közlöny, Aradvidéki Tanítóegylet Értesítője, Általános Tanügyi Közlöny, Magyar Állam és Selmeczi Hiradó.

MunkáiSzerkesztés

  • Földrajz, népiskolák számára. Arad. 1874.
  • Az agyvelő és a szellem. Arad, 1879. (Dr. Piderit T. Gehirn u. Geist c. művének szabad fordítása.)
  • Magyar Nyelvgyakorló. Bpest, 1880.
  • Tanulmányok a nőemancipatio köréből. Arad, 1881.
  • A népiskola mint közjólét előmozdítója. Arad, 1886.
  • Az osztály- és a váltakozó rendszer megbirálása. Arad, 1888.
  • Modern Magyarország vagyis a honi munkástársadalom szabad iskolája. Ópálos, ny. Liptószentmiklós, 1913. (1/3. füzet, félbemaradt)

Mint a tiszavidéki aradállomási vasúti tisztviselők magyar nyelv tanitója időközönként adott ki ezek használatára kőnyomltos német-magyar nyelvgyakorlókat.

Szerkesztette az Alföldi Figyelőnek 1872. július 1. és 8. két számát Szentesen; Graszel János aradi tanítóval megalapította az Iskolakert c. lapot, melyet két évig (1887-88) szerkesztett Aradon.

KéziratbanSzerkesztés

  • Földrajz népiskolák számára, két rész;
  • Az emberi gondolkodás élettana (Jessen után ford.);
  • Irányeszmék a népiskola reformálására; Mondattan népiskolák számára;
  • Dolgozatok a népnevelés köréből;
  • Legegyszerűbb és legbiztosabb tanmódja az írvaolvasásnak;
  • Népnevelési jellemrajzok (Dröse után);
  • Házi gyermekneveléstan (Kübler után);
  • A népneveléstudomány elemei, négy kötet.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Lakatos Ottó, Arad Története. Arad, 1881. III. 57. lap