Horváth Sámuel (lelkész, 1812–1893)

(1812–1893), evangélikus lelkész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 17.

Horváth Sámuel (Sajókaza, 1812. augusztus 23.[1]Tótkomlós, 1893. november 30.) ágostai evangélikus lelkész.

Horváth Sámuel
Született1812. augusztus 23.
Sajókaza
Elhunyt1893. november 30. (81 évesen)
Tótkomlós
Foglalkozásaevangélikus lelkész
SablonWikidataSegítség

Sajókazán (Borsod vármegye) született, ahol atyja Horváth Mátyás néptanító volt, anyja Stubner Zsuzsanna. Gimnáziumi tanulmányait Aszódon kezdte és Selmecen végezte, ahol mint kitünő tanuló a Roth-Teleki-féle 100 forintos ösztöndíjban is részesült. A teológiát Pozsonyban végezte, miközben nevelőül meghívást kapott csömöri gróf Zay Károly házához. Bécsben is hallgatta a hittani szakot; azután Aszódra hívták meg segédlelkésznek és egyszersmind nevelőnek is a báró Podmaniczky családhoz. Két év múlva Tiszaföldvár választotta meg rendes lelkésznek. Itt az iskola szervezését mozdította elő. Szép egyetértésben élt az református kartársával, többízben tartván szónoklatot a reformátusok templomában. Hat év múlva a népes Tótkomlós választotta papjának. Itt érte a szabadságharc, melynek következtében mint hazafias érzületű bujdosott egy ideig. Az 1850-es években főesperes lett és egyike volt a pátens ellen küzdőknek. Kiváló buzgalmat fejtett ki a szarvasi iskola megszilárdítása körül. Neki köszöni lételét az ottani tanítóképző is. 1873-ban hivataláról lemondott és nyugalomba vonult. Szép könyvtárát a szarvasi ágostai evangélikus főiskolának hagyta.

Cikke a Protestáns Népkönyvtárban (I. 1857. A keresztyén evang. hitnek jótékony hatása); imája (Emlékszózatok. Szarvas, 1856.); egyházi beszédei a Néptanítók Könyvében (1858. A nagy-szentmiklósi ev. egyházban 1856. okt. 4. a harang felavatása alkalmával); a Margócsy József, Prot. Egyh. Beszédtárában (Kecskemét, 1870.); írt még a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapba és a Sárospataki Füzetekbe.

  • Horváth S. márcz. 15. tartott beszéde 1849. Szarvas. (Ugyanez tótúl. Szarvas, 1849.)
  • Bucsú Beszéde. Szarvas, 1854. (A makai ág. hitv. fiók-gyülekezetnek anya egyházzá lett kinyilatkoztatása s első rendes lelkésze bevezetésének Ünnepélye cz. munkában Placskó István és Szeberényi Andor beszédével együtt.)
  • A valódi evangyélmi lelkipásztornak ismertető jelei. Halotti beszéd, melyet Haan János b.-csabai ev. lelkész temetése alkalmával Csabán 1855. szept. 14. tartott. Szarvas, 1855.
  • Magyarhoni ág. hitv. papijog és sors, különös tekintettel a napi kérdésekre. Arad, 1865.
  • A keresztyén ev. egyház valódi nagyságra emelésének tényezői. Sárospatak, 1869.
  • Kalászok Tót-Komlós multjából és jelenéből...
  • Proč my evangelici cirkew nassi ewangelickau draze sobe waziti máme?... Pest, 1872. (Tót egyházi beszéd.)

További információk

szerkesztés
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.