Zay Károly

Csömöri gróf Zay Károly Miksa (Sopron, 1797. február 12. – Bucsány, 1871. október 8.) gróf, szabadelvű politikus, császári és királyi kamarás, evangélikus egyházi főfelügyelő.

Zay Károly
Született	1797. február 12. Sopron
Elhunyt	1871. október 8. (74 évesen) Bucsány
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus kamarás
Tisztsége	magyar országgyűlési követ (1825–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zay Károly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Zay Imre gróf felkelő alezredes és báró Calisch Mária fia. Az 1825. évi országgyűléstől kezdve minden alkalommal ott volt a főrangú ellenzék soraiban. A küzdelemben, melyet gróf Széchenyi István indított meg, mellette volt Zay is. Midőn Széchenyi később konzervatívabb irányban haladt, ellenfelek lettek és 1844. október 1-jén kemény összeütközés keletkezett közöttük a zsidó emancipáció kérdésében és Zay már ekkor erősen sürgette a zsidók honpolgári jogosultságát. Szabadelvű eszméinek érdekében szóval és újságcikkekkel küzdött. Tekintélye igen nagy volt az országgyűlés előtt, aminek jele az is, hogy az 1847. évi nádorválasztásnál a négy jelölt egyike ő volt. Nyilvános hivatalt nem fogadott el, csak az evangélikus egyháznál viselte 1840-től a főfelügyelőséget.

Neve a szlovákok körében végzett magyarosítási törekvésekkel is összeforrt. Hozzá fűződik Štúr elmozdítása a pozsonyi líceum szlovák tanszékének éléről.

Cikkei a Pesti Hírlapban (1841. 21. sz. Néhány szó a Pesten felállítandó ref. főiskola ügyében, 36. sz. Általános nézetek Zalamegyének a vegyes házasságokbani felírása ügyében); az Uj Magyar Múzeumban (lV. 1854. Historiai forgácsok, V. 1855. A Garai-Zay-ház nemzékrende); a Honban (1865. 223. sz. Egy pár szó a napi kérdéseinkhez); a Vasárnapi Ujságban (1866.); az Athenaeum Nagy Naptárában (1872. Zay-Ugróczi régi vár Trencsénben) jelentek meg. Lója Károly név alatt cikkeket írt a Hazánk s a Külföldbe.

Családja

Zay Károly (1860)

Kétszer nősült, de gyermekei mind első feleségétől születtek. Első neje tóthprónai és blathniczai báró Prónay Eleonóra (1803–1852) volt, majd halála után néhány évvel, 1857-ben ismét megnősült, ekkor karancsberényi gróf Berényi Lujzát (1831–1913) vette feleségül. Gyermekei első házasságából:

• Lajos Sándor (1821–1888); első neje: karancsberényi gróf Berényi Lujza (1824–1859); második neje: Kolowrat-Krakowski Mária grófnő (1825–1915)
• Albert Károly (1825–1904) huszárszázados, politikus; első neje: Dubovszky Emília (1839–1894); második neje: Megyery Erzsébet
• Sándor (1827–1828)
• Ferenc (1829–1876)
• Eleonóra (1831–1917); első férje: Achilles von Danckelmann báró (1821–1858); második férje: Karl von Grävenitz gróf (1826–1905)
• György (1835–1880)

Munkái

• Az uniói alválasztmánynak a magyarországi két protestáns felekezet egyesítése módjáról és eszközeiről. Pozsony, 1840.
• Rede gehalten zu Pest am 10. Sept. 1840. bei der feierlichen Einführung desselben als General-Inspector sämmtlicher ev. Kirchen und Schulen A. C. im Königreich Ungarn. Aus dem Magyarischen übersetzt. Hely és év n.
• Schreiben des General-Inspectors der evang. Kirchen und Schulen Augsb. Conf. in Ungarn, an die Professoren zu Leutschau. Leipzig, 1841.
• Das Buch gehört dem Vaterlande. Leipzig, 1845. (Névtelenül.)
• Die Ungarische Frage im wahren Lichte. Wien, 1864.

Munkáit Adamis Károly szlovákra fordította és kiadta.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
• A Zay családfa