Pozsonyi Evangélikus Líceum

A Pozsonyi Evangélikus Líceum neves, 1606-1923 között működő evangélikus oktatási intézmény volt Pozsonyban. A szlovák irodalomtörténetben is jelentős szerepet játszott, az itt szerveződő szlovák diáktársaság fontos lépéseket tett a szlovák irodalmi nyelv fejlesztésére. 1991 óta újra létezik ilyen néven egyházi iskola.[1]

Pozsonyi Evangélikus Líceum

Alapítva 1991
Hely Szlovákia, Pozsony
Típus iskola
Műemlékvédelmi besorolás szlovák műemlék
Elhelyezkedése
Pozsonyi Evangélikus Líceum (Pozsony)
Pozsonyi Evangélikus Líceum
Pozsonyi Evangélikus Líceum
Pozíció Pozsony térképén
é. sz. 48° 07′ 29″, k. h. 17° 05′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 29″, k. h. 17° 05′ 28″
Térkép
A Pozsonyi Evangélikus Líceum weboldala

Története szerkesztés

A bécsi békeszerződés (Bocskai - Rudolf) engedélyezte a szabad vallásgyakorlatot a Magyar királyságban. Az újonnan megalakult pozsonyi evangélikus gyülekezet lelkészt és rektort is hívott magának a Német-római Birodalomból, hogy a városban megalapítandó iskolájukat vezesse. A rektor, Kilger Dávid[2] 1606. december 9-én érkezett a felső-pfalzi Lauingenből Pozsonyba, és 1607 januárjában ünnepélyesen megnyílt a pozsonyi evangélikus iskola. Magyar, német és latin nyelven oktattak. 1682-ben újrakezdték az oktatást. 1714-ben Bél Mátyás lett az intézmény rektora, aki számos minőségi változtatást eszközölt az oktatásban. Javaslatára megvásárolták Gleichgross György lelkész könyvtárát.

Lang Mátyás (1622-1682) evangélikus lelkész is nagyban hozzájárult a könyvtár megalapozásához. 1724-ben újraalapították értékes könyvtárát. A könyvtár épületét 1783-ban Walch Mátyás tervei alapján építették, mely ma Nemzeti Kulturális Műemlék.[3]

 
Az 1896-ban átadott épületben a Pozsonyi Német Iskola működik

Zay Károly evangélikus egyházi főfelügyelő nevéhez köthető Štúr elmozdítása a líceum szlovák tanszékének éléről.[4] Történetét az 1880-as évekig Markusovszky Sámuel dolgozta fel. A pozsonyi evangélikus líceumban Magyarország értelmiségének számos tagja nevelkedett. Itt tanult egy időben többek között Jókai Mór is. Az intézmény 1896-ban az Alpár Ignác tervezte új épületbe költözött. Az épületben ma a Pozsonyi Német Iskola székel.

A csehszlovák államfordulat után külön német, illetve magyar tagozatból álló középiskolává alakult át.[5]

2021-ben elkezdték a régi evangélikus líceum épületének felújítását.[6]

Igazgatói szerkesztés

  • 1899-1905 Markusovszky Sámuel
  • 1905-1923 Hirschmann Nándor

Neves tanárai szerkesztés

Neves diákok szerkesztés

 
Emléktábla
  • Andersen György (1896-1975) magyar újságíró, költő, műfordító.
  • Bakos Mihály (1742 körül – 1803) magyarországi szlovén (vend) evangélikus lelkész, esperes, tanító és író.
  • Balogh Péter (1748-1818) császári és királyi belső titkos tanácsos, főispán.
  • Beliczay Elek (1839-1920) ügyvéd.
  • Beliczay Gyula (1835-1893) magyar vasútmérnök, zeneszerző, a Országos Zeneakadémia tanára.
  • Beöthy László (1826-1857) író, humorista.
  • Bielek Miksa (1833-1917) gépészmérnök, műegyetemi tanár.
  • Blaskovich János (1777-1855) evangélikus lelkész és tanár.
  • Conrad András (1724-1780) orvos.
  • Czech János (1798-1854) városi bíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
  • Czirbesz Jónás András (1732-1813) evangélikus lelkész, természettudós, költő, numizmata.
  • Csanády Gusztáv Adolf (1837-1914) vegyésztudor, mezőgazdász, gazdasági szakíró, tanár.
  • Csorba Géza ügyvéd, politikus.
  • Emresz Károly (1814-1891) orvos.
  • Engel János Keresztély (1770-1814) történetíró, erdélyi udvari kancelláriai fogalmazó.
  • Eöttevényi Olivér (1871-1945) ügyvéd, jogi és politikai író.
  • Ernst Zoltán (1892-1945) belgyógyász, egyetemi tanársegéd.
  • Fabriczy Gyula (1824-1854) ügyvéd.
  • Falaky Károly (1853-1887) magyar evangélikus lelkész.
  • Fáy András (1786-1864) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja.
  • Ján Francisci-Rimavský (1822-1905) szlovák költő, író, fordító, politikus, teológus és főispán.
  • Samuel Frätschkes (1802-1877) erdélyi szász evangélikus tanár majd lelkész.
  • Frecska Lajos (1841-1876) evangélikus lelkész.
  • Fuchs Albert (1808-1894) természettudományi író.
  • Fülöp Zsigmond (1878-1940) művelődéstörténész, helytörténész, bankigazgató, lapszerkesztő, polgármester.
  • Füredy László (1794-1850) zenetanár, zeneszerző.
  • Galambos Zoltán (1894-1973) református lelkipásztor, lapszerkesztő, teológiai fordító.
  • Genersich János (1761-1823) történész, pedagógus.
  • Gesell Sándor (1839-1919) királyi főbányatanácsos és bányafőgeológus a Magyar Királyi Földtani Intézetnél.
  • Jakob Glatz (1776-1831) ágostai evangélikus lelkész.
  • Goldberger Márk (1879-1948 után) orvos, ideggyógyász.
  • Gödör Lajos (1800-1822) evangélikus tanító, költő.
  • Greguss Mihály (1793-1838) esztéta, evangélikus főiskolai tanár, író, filozófus.
  • Gyalókay Miklós (1891–?) főmérnök.
  • Hacker Ervin (1888-1945) jogász, egyetemi tanár.
  • Hajdu Marcell (1870-1936) politikus, ügyvéd, jogi író, hitközségi vezető.
  • Martin Hamaliar (1783-1835) egyházi író.
  • Hartner Nándor (1894-1975) politikus, 1933-1945 között Muraszombat polgármestere.
  • Holéczy Mihály (1795-1838) evangélikus lelkész és esperes.
  • Hollerung Károly (1841-1918) modori evangélikus főesperes-lelkész.
  • Jókai Mór
  • Kállay Kálmán (1890-1959) református lelkész, egyetemi tanár, sémi filológus, bibliafordító.
  • Ján Kollár (1793-1852) evangélikus lelkész, költő, esztéta, népdalgyűjtő, „nemzetébresztő”, a pánszláv testvériség ideológusa.
  • Korabinszky János Mátyás (1740-1811) tanár, könyvkereskedő, térképész.
  • Kotsmar Mihály (1698 k. - 1750 k.) magyarországi szlovén evangélikus lelkész és író.
  • Kováts-Martiny Gábor Pál (1782-1845) természettudós, fizikus.
  • Janko Kráľ (1822-1876) szlovák költő, a szlovák forradalmi költészet megalkotója.
  • Küzmics István (1723 k. - 1779) magyarországi szlovén evangélikus lelkész, tanító és vallási író.
  • Štefan Leška (1757-1818) evangélikus szuperintendens.
  • Daniel Gabriel Lichard (1812-1882) szlovák író, tanár, evangélikus lelkész, újságíró, kiadó, a szlovák szaknyelv megteremtője, Petőfi tanára.
  • Lichner Pál (1818-1892) filológus, pedagógus, az MTA levelező tagja (1859).
  • Lónyay Gábor (1805-1885) magyar politikus, országgyűlési képviselő, mezőgazdasági író.
  • Majba János Vilmos (1865-1952) evangélikus lelkész.
  • Maróthy Jenő Rudolf (1895-1937) író, újságíró, fővárosi polgári iskolai tanár.
  • Michnay Endre Dániel (1804-1857) evangélikus líceumi tanár.
  • Mikoviny Sámuel (1698-1750) matematikus, mérnök, földmérő, tanár, a magyar térképészet megalapítója.
  • Mokry Endre (1827-1889) főmérnök és miniszteri osztálytanácsos.
  • Mokry Sámuel (1832-1909) magyar tanár, búzanemesítő.
  • Molnár Ádám (1713-1780) orvosdoktor.
  • Munk Jakab (1846-?) orvosdoktor.
  • Munyay Antal Lajos (1787-1849) evangélikus teológiai tanár.
  • Nagy Imre (1822-1894) a Magyar Királyi Kúria bírája, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
  • Németh Sándor (1811-1865) líceumi tanár.
  • Novák Dávid (18. század) szlovén költő.
  • Odörfer Kristóf György (1858-1901) főreáliskolai tanár.
  • Samuel Ormis (1824-1875) evangélikus lelkész, gimnáziumi tanár.
  • Pajor István (1821-1899) királyi tanácsos, megyei árvaszéki elnök, jogász, költő, műfordító.
  • František Palacký (1798-1876) cseh történetíró, politikus, író, szervezője, az ausztroszlávizmus hirdetője. A modern cseh történetírás atyja.
  • Pap Kálmán (1853-1934) honvéd-ezredes hadbiró, költő, író, jogi szakíró.
  • Pázmándy Dénes (1781-1854) közélelmezési felügyelő, 1848-49-ben megyei főispán és a főrendiház tagja.
  • Pettkó János (1812-1890) császári és királyi bányatanácsos, geológus a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
  • Podmaniczky Horác (1866-1938) statisztikus, műfordító, a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának vezetője.
  • Rát Mátyás (1749-1810) evangélikus lelkész, nyelvészeti író, az első magyar nyelvű hírlap szerkesztője.
  • Ráth Károly (1829-1868) történész, levéltáros, az MTA levelező tagja.
  • Reuss Sámuel (1783-1852) evangélikus lelkész, történész, néprajzkutató.
  • Sári Imre (1888-1954) komáromi református lelkész.
  • Schedius Lajos (1768-1847) német-magyar filológus az esztétika professzora, lapszerkesztő, térképszerkesztő, dramaturg, pedagógiai szakíró, a MTA tagja.
  • Tobias Gottfried Schröer (1791-1850) drámaíró, tanár, evangélikus líceumi tanár, tanfelügyelő, iskolaügyi tanácsos, tankönyvíró.
  • Schulek Károly Bogusláv (1816-1895) evangélikus lelkész, szakfordító.
  • Schwartner Márton (1759-1823) statisztikus, egyetemi tanár, táblabíró.
  • Sebestyén Jenő (1846-1897) jog- és államtudományi doktor, kereskedelmi akadémiai tanár.
  • Andrej Sládkovič (1820-1872) szlovák költő, irodalomkritikus, újságíró és műfordító.
  • Stromszky Ferenc Sámuel (1792-1861) a Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke.
  • Milan Rastislav Štefánik (1880-1919) politikus, diplomata és csillagász, a szlovák történelem jelentős alakja.
  • Dionýz Štúr (1827-1893) szlovák botanikus, geológus és paleontológus, földtani intézeti igazgató.
  • Széki János (1879-1952) magyar kohómérnök, egyetemi tanár.
  • Szlancsik Pál (1894-1966) evangélikus lelkész, költő.
  • Szontágh Sámuel (1736-1822) a Tiszai evangélikus egyházkerület püspöke.
  • Sztranyavszky Sándor (1882-1942) politikus, országgyűlési képviselő, Nógrád és Hont vármegye főispánja, földművelésügyi miniszter.
  • Tamaskó István (1801-1881) orientalista, filológus, műfordító és szanszkritológus, evangélikus líceumi tanár.
  • Dimitrije P. Tirol (1793-1857) magyarországi szerb író, nyelvész, geográfus, festő.
  • Torkos János (1733-?) orvosdoktor.
  • Vanecsai Szever Mihály (1699 körül - 1750 körül) magyarországi szlovén evangélikus lelkész.
  • Wallaskay János (1709-1766) magyar orvos, alkimista.
  • Windisch Károly Gottlieb (1725-1793) pozsonyi magántudós, szerkesztő, Pozsony város szenátora, kapitánya és polgármestere.
  • Zsámbokréthy Lajos László (1844-1911) népművelő, evangélikus lelkész.
  • Zselló Lajos (1809-1873) evangélikus tanító, szlovák költő.
  • Zsigmondy Sámuel (1788-1833) tanár.
  • Zsivora György (1804-1883) magyar jogász, kúriai tanácselnök, az MTA tagja.

Jegyzetek szerkesztés

  1. evlyceum.sk
  2. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  3. uk.sav.sk
  4. Csukás István 1979: Petőfi a szlovákoknál. Bratislava, 16.
  5. Popély Gyula 2004: A magyar tanügy kálváriájának kezdetei Szlovákiában az impériumváltás után (1918-1920). Irodalmi Szemle 2004/2, 76.
  6. ma7.sk

További információk szerkesztés