Wikipédia

Pozsonyi Evangélikus Líceum

A Pozsonyi Evangélikus Líceum neves, 1606-1923 között működő evangélikus oktatási intézmény volt Pozsonyban. A szlovák irodalomtörténetben is jelentős szerepet játszott, az itt szerveződő szlovák diáktársaság fontos lépéseket tett a szlovák irodalmi nyelv fejlesztésére. 1991 óta újra létezik ilyen néven egyházi iskola.[1]

Pozsonyi Evangélikus Líceum
Alapítva1991
HelySzlovákia, Pozsony
Típusiskola
Műemlékvédelmi besorolásszlovák műemlék
Elhelyezkedése
Pozsonyi Evangélikus Líceum (Pozsony)
Pozsonyi Evangélikus Líceum
Pozsonyi Evangélikus Líceum
Pozíció Pozsony térképén
é. sz. 48° 07′ 29″, k. h. 17° 05′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 29″, k. h. 17° 05′ 28″
Térkép
A Pozsonyi Evangélikus Líceum weboldala

Története szerkesztés

A bécsi békeszerződés (Bocskai - Rudolf) engedélyezte a szabad vallásgyakorlatot a Magyar királyságban. Az újonnan megalakult pozsonyi evangélikus gyülekezet lelkészt és rektort is hívott magának a Német-római Birodalomból, hogy a városban megalapítandó iskolájukat vezesse. A rektor, Kilger Dávid[2] 1606. december 9-én érkezett a felső-pfalzi Lauingenből Pozsonyba, és 1607 januárjában ünnepélyesen megnyílt a pozsonyi evangélikus iskola. Magyar, német és latin nyelven oktattak. 1682-ben újrakezdték az oktatást. 1714-ben Bél Mátyás lett az intézmény rektora, aki számos minőségi változtatást eszközölt az oktatásban. Javaslatára megvásárolták Gleichgross György lelkész könyvtárát.

Lang Mátyás (1622-1682) evangélikus lelkész is nagyban hozzájárult a könyvtár megalapozásához. 1724-ben újraalapították értékes könyvtárát. A könyvtár épületét 1783-ban Walch Mátyás tervei alapján építették, mely ma Nemzeti Kulturális Műemlék.[3]

 
Az 1896-ban átadott épületben a Pozsonyi Német Iskola működik

Zay Károly evangélikus egyházi főfelügyelő nevéhez köthető Štúr elmozdítása a líceum szlovák tanszékének éléről.[4] Történetét az 1880-as évekig Markusovszky Sámuel dolgozta fel. A pozsonyi evangélikus líceumban Magyarország értelmiségének számos tagja nevelkedett. Itt tanult egy időben többek között Jókai Mór is. Az intézmény 1896-ban az Alpár Ignác tervezte új épületbe költözött. Az épületben ma a Pozsonyi Német Iskola székel.

A csehszlovák államfordulat után külön német, illetve magyar tagozatból álló középiskolává alakult át.[5]

2021-ben elkezdték a régi evangélikus líceum épületének felújítását.[6]

Igazgatói szerkesztés

  • 1899-1905 Markusovszky Sámuel
  • 1905-1923 Hirschmann Nándor

Neves tanárai szerkesztés

Neves diákok szerkesztés

 
Emléktábla
  • Andersen György (1896-1975) magyar újságíró, költő, műfordító.
  • Bakos Mihály (1742 körül – 1803) magyarországi szlovén (vend) evangélikus lelkész, esperes, tanító és író.
  • Balogh Péter (1748-1818) császári és királyi belső titkos tanácsos, főispán.
  • Beliczay Elek (1839-1920) ügyvéd.
  • Beliczay Gyula (1835-1893) magyar vasútmérnök, zeneszerző, a Országos Zeneakadémia tanára.
  • Beöthy László (1826-1857) író, humorista.
  • Bielek Miksa (1833-1917) gépészmérnök, műegyetemi tanár.
  • Blaskovich János (1777-1855) evangélikus lelkész és tanár.
  • Conrad András (1724-1780) orvos.
  • Czech János (1798-1854) városi bíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
  • Czirbesz Jónás András (1732-1813) evangélikus lelkész, természettudós, költő, numizmata.
  • Csanády Gusztáv Adolf (1837-1914) vegyésztudor, mezőgazdász, gazdasági szakíró, tanár.
  • Csorba Géza ügyvéd, politikus.
  • Emresz Károly (1814-1891) orvos.
  • Engel János Keresztély (1770-1814) történetíró, erdélyi udvari kancelláriai fogalmazó.
  • Eöttevényi Olivér (1871-1945) ügyvéd, jogi és politikai író.
  • Ernst Zoltán (1892-1945) belgyógyász, egyetemi tanársegéd.
  • Fabriczy Gyula (1824-1854) ügyvéd.
  • Falaky Károly (1853-1887) magyar evangélikus lelkész.
  • Fáy András (1786-1864) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja.
  • Ján Francisci-Rimavský (1822-1905) szlovák költő, író, fordító, politikus, teológus és főispán.
  • Samuel Frätschkes (1802-1877) erdélyi szász evangélikus tanár majd lelkész.
  • Frecska Lajos (1841-1876) evangélikus lelkész.
  • Fuchs Albert (1808-1894) természettudományi író.
  • Fülöp Zsigmond (1878-1940) művelődéstörténész, helytörténész, bankigazgató, lapszerkesztő, polgármester.
  • Füredy László (1794-1850) zenetanár, zeneszerző.
  • Galambos Zoltán (1894-1973) református lelkipásztor, lapszerkesztő, teológiai fordító.
  • Genersich János (1761-1823) történész, pedagógus.
  • Gesell Sándor (1839-1919) királyi főbányatanácsos és bányafőgeológus a Magyar Királyi Földtani Intézetnél.
  • Jakob Glatz (1776-1831) ágostai evangélikus lelkész.
  • Goldberger Márk (1879-1948 után) orvos, ideggyógyász.
  • Gödör Lajos (1800-1822) evangélikus tanító, költő.
  • Greguss Mihály (1793-1838) esztéta, evangélikus főiskolai tanár, író, filozófus.
  • Gyalókay Miklós (1891–?) főmérnök.
  • Hacker Ervin (1888-1945) jogász, egyetemi tanár.
  • Hajdu Marcell (1870-1936) politikus, ügyvéd, jogi író, hitközségi vezető.
  • Martin Hamaliar (1783-1835) egyházi író.
  • Hartner Nándor (1894-1975) politikus, 1933-1945 között Muraszombat polgármestere.
  • Holéczy Mihály (1795-1838) evangélikus lelkész és esperes.
  • Hollerung Károly (1841-1918) modori evangélikus főesperes-lelkész.
  • Jókai Mór
  • Kállay Kálmán (1890-1959) református lelkész, egyetemi tanár, sémi filológus, bibliafordító.
  • Ján Kollár (1793-1852) evangélikus lelkész, költő, esztéta, népdalgyűjtő, „nemzetébresztő”, a pánszláv testvériség ideológusa.
  • Korabinszky János Mátyás (1740-1811) tanár, könyvkereskedő, térképész.
  • Kotsmar Mihály (1698 k. - 1750 k.) magyarországi szlovén evangélikus lelkész és író.
  • Kováts-Martiny Gábor Pál (1782-1845) természettudós, fizikus.
  • Janko Kráľ (1822-1876) szlovák költő, a szlovák forradalmi költészet megalkotója.
  • Küzmics István (1723 k. - 1779) magyarországi szlovén evangélikus lelkész, tanító és vallási író.
  • Štefan Leška (1757-1818) evangélikus szuperintendens.
  • Daniel Gabriel Lichard (1812-1882) szlovák író, tanár, evangélikus lelkész, újságíró, kiadó, a szlovák szaknyelv megteremtője, Petőfi tanára.
  • Lichner Pál (1818-1892) filológus, pedagógus, az MTA levelező tagja (1859).
  • Lónyay Gábor (1805-1885) magyar politikus, országgyűlési képviselő, mezőgazdasági író.
  • Majba János Vilmos (1865-1952) evangélikus lelkész.
  • Maróthy Jenő Rudolf (1895-1937) író, újságíró, fővárosi polgári iskolai tanár.
  • Michnay Endre Dániel (1804-1857) evangélikus líceumi tanár.
  • Mikoviny Sámuel (1698-1750) matematikus, mérnök, földmérő, tanár, a magyar térképészet megalapítója.
  • Mokry Endre (1827-1889) főmérnök és miniszteri osztálytanácsos.
  • Mokry Sámuel (1832-1909) magyar tanár, búzanemesítő.
  • Molitorisz Adolf (1801-1855) pedagógus, főgimnáziumi tanár, igazgató.
  • Molnár Ádám (1713-1780) orvosdoktor.
  • Munk Jakab (1846-?) orvosdoktor.
  • Munyay Antal Lajos (1787-1849) evangélikus teológiai tanár.
  • Nagy Imre (1822-1894) a Magyar Királyi Kúria bírája, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
  • Németh Sándor (1811-1865) líceumi tanár.
  • Novák Dávid (18. század) szlovén költő.
  • Odörfer Kristóf György (1858-1901) főreáliskolai tanár.
  • Samuel Ormis (1824-1875) evangélikus lelkész, gimnáziumi tanár.
  • Pajor István (1821-1899) királyi tanácsos, megyei árvaszéki elnök, jogász, költő, műfordító.
  • František Palacký (1798-1876) cseh történetíró, politikus, író, szervezője, az ausztroszlávizmus hirdetője. A modern cseh történetírás atyja.
  • Pap Kálmán (1853-1934) honvéd-ezredes hadbiró, költő, író, jogi szakíró.
  • Pázmándy Dénes (1781-1854) közélelmezési felügyelő, 1848-49-ben megyei főispán és a főrendiház tagja.
  • Pettkó János (1812-1890) császári és királyi bányatanácsos, geológus a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
  • Podmaniczky Horác (1866-1938) statisztikus, műfordító, a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának vezetője.
  • Rát Mátyás (1749-1810) evangélikus lelkész, nyelvészeti író, az első magyar nyelvű hírlap szerkesztője.
  • Ráth Károly (1829-1868) történész, levéltáros, az MTA levelező tagja.
  • Reuss Sámuel (1783-1852) evangélikus lelkész, történész, néprajzkutató.
  • Sári Imre (1888-1954) komáromi református lelkész.
  • Schedius Lajos (1768-1847) német-magyar filológus az esztétika professzora, lapszerkesztő, térképszerkesztő, dramaturg, pedagógiai szakíró, a MTA tagja.
  • Tobias Gottfried Schröer (1791-1850) drámaíró, tanár, evangélikus líceumi tanár, tanfelügyelő, iskolaügyi tanácsos, tankönyvíró.
  • Schulek Károly Bogusláv (1816-1895) evangélikus lelkész, szakfordító.
  • Schwartner Márton (1759-1823) statisztikus, egyetemi tanár, táblabíró.
  • Sebestyén Jenő (1846-1897) jog- és államtudományi doktor, kereskedelmi akadémiai tanár.
  • Andrej Sládkovič (1820-1872) szlovák költő, irodalomkritikus, újságíró és műfordító.
  • Stromszky Ferenc Sámuel (1792-1861) a Dunáninneni evangélikus egyházkerület püspöke.
  • Milan Rastislav Štefánik (1880-1919) politikus, diplomata és csillagász, a szlovák történelem jelentős alakja.
  • Dionýz Štúr (1827-1893) szlovák botanikus, geológus és paleontológus, földtani intézeti igazgató.
  • Széki János (1879-1952) magyar kohómérnök, egyetemi tanár.
  • Szlancsik Pál (1894-1966) evangélikus lelkész, költő.
  • Szontágh Sámuel (1736-1822) a Tiszai evangélikus egyházkerület püspöke.
  • Sztranyavszky Sándor (1882-1942) politikus, országgyűlési képviselő, Nógrád és Hont vármegye főispánja, földművelésügyi miniszter.
  • Tamaskó István (1801-1881) orientalista, filológus, műfordító és szanszkritológus, evangélikus líceumi tanár.
  • Johann Michael Tekusch (1764-1813) evangélikus gimnáziumi tanár, lelkész.
  • Dimitrije P. Tirol (1793-1857) magyarországi szerb író, nyelvész, geográfus, festő.
  • Torkos János (1733-?) orvosdoktor.
  • Vanecsai Szever Mihály (1699 körül - 1750 körül) magyarországi szlovén evangélikus lelkész.
  • Wallaskay János (1709-1766) magyar orvos, alkimista.
  • Windisch Károly Gottlieb (1725-1793) pozsonyi magántudós, szerkesztő, Pozsony város szenátora, kapitánya és polgármestere.
  • Zsámbokréthy Lajos László (1844-1911) népművelő, evangélikus lelkész.
  • Zselló Lajos (1809-1873) evangélikus tanító, szlovák költő.
  • Zsigmondy Sámuel (1788-1833) tanár.
  • Zsivora György (1804-1883) magyar jogász, kúriai tanácselnök, az MTA tagja.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ evlyceum.sk
  2. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  3. ↑ uk.sav.sk
  4. ↑ Csukás István 1979: Petőfi a szlovákoknál. Bratislava, 16.
  5. ↑ Popély Gyula 2004: A magyar tanügy kálváriájának kezdetei Szlovákiában az impériumváltás után (1918-1920). Irodalmi Szemle 2004/2, 76.
  6. ↑ ma7.sk

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pozsonyi_Evangélikus_Líceum&oldid=26980857”