Sebestyén Jenő (tanár, 1846–1897)

Sebestyén Jenő (Gyönk (Tolna megye), 1846. december 24. – Budapest, 1897. március 3.) jog- és államtudományi doktor, kereskedelmi akadémiai tanár. Sebestyén Gyula igazgató-írónak testvérbátyja.

Sebestyén Jenő
Született	1846 Gyönk
Elhunyt	1897. március 3. (50-51 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász pedagógus
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Gyönkön született, ahol apja a gimnázium rendes tanára volt; az elemi négy osztályt, valamint a gimnázium I. és II. osztályát atyai vezetés mellett otthon végezte. Ezután apja meghalt és ő anyjával és két fivérével Gyönkről elköltözött, úgyhogy a III. és IV. gimnáziumi osztályt Losoncon (1860-62.), az V.-et pedig Pesten az evangélikus gimnáziumban végezte; a VI., VII. és VIII. osztályokat a Prónay Gábor báró által Dezső fia kedvéért ideiglenesen fölállított magánintézetben Pesten töltötte és a megfelelő évi osztályvizsgálatokat mindenkor Pozsonyban az evangélikus líceumban tette le. Ugyanitt szerezte meg 1866-ban érettségi bizonyítványát is «eximio modo».

1866-től 1870-ig a jog- és államtudományokat hallgatta és a következő 1871-72. évben úgy a bírósági, mint az államtudományi államvizsgálatot letette. Ez idő alatt, valamint már megelőzőleg a IV. gimnáziumi osztálytól kezdve, úgyszólván megszakítás nélkül folyton magántanítással foglalkozott. 1872-ben mint fogalmazógyakornok a budai pénzügyigazgatóságnál nyert alkalmazást. Ez állás azonban nem felelt meg vágyainak, azért két hónap mulva önként lemondott és az ügyvédi pályára szándékozott lépni. 1873-75-ig Schreyer Jakab budapesti ügyvéd irodájában mint ügyvédjelölt gyakornokoskodott. 1875 tavaszán Prónay Gábor báró megbízta Gábor fiának jogi tanításával. Ettől kezdve 1879 közepéig a Prónay-családnál volt. 1877 elején a budapesti egyetemen a jog- és államtudományok doktorává avatták. Az 1877-78. és az 1878-79. tanévet a fiatal báróval a lipcsei és utóbb a müncheni egyetemen töltötte. Lipcsében különösen Roscher előadásait hallgatta.

1879 őszén az eperjesi kollégium pártfogósága az ottani jogakadémia rendes tanárává választotta. Négy évig tanította a nemzetgazdaságtant, pénzügytant, pénzügyi törvényismét, közigazgatási jogot és statisztikát. 1881-82-ben a jogakadémiának dékánja volt. 1883-ban pályázott a budapesti kereskedelmi akadémiánál megüresedett nemzetgazdasági és jogi tanszékre, melyet el is nyert. 1883. szeptembertől az intézet rendes tanára volt; tanította a kereskedelmi ismereteket, nemzetgazdaságtant és a kereskedelem történetét. 1891-ben az Országos Közoktatási Tanács külső bíráló tagjává nevezték ki és mint ilyen számos tankönyvbírálatot írt. A közoktatási tanács által a kereskedelmi szakoktatás ügyében kiküldött több bizottságban mint meghívott tag működött közre.

A Fővárosi Lapoknak 1867-től 1873-ig rendes munkatársa volt és különösen sok beszélyt fordított; a Nemzeti Nőnevelésben 1880. VII., VIII. füzeteiben A fényüzésről írt; az Alexander Bernát által szerkesztett Paedagogiában A nemzetgazdaság középiskolai tanításáról; a kereskedelmi akadémia Értesítőjében 1884-ben A nemzetközi kereskedelemről szóló értekezése jelent meg, 1892-ben pedig: Széchenyi István működése nemzetgazdasági szempontból.

Munkái

• Kereskedelemisme. Bpest, 1886. (2. kiadás 1890., 3. k. 1894., 4. javított kiadás, sajtó alá rendezte Névy László Kereskedelem ismertető c. 1900., 5. jav. kiadás, átdolgozta és sajtó alá rendezte Erdélyi J. Jenő 1906. Uo.
• A kereskedelem története. A VI. ker. középkereskedelmi iskola I. osztálya számára; sokszorosította Rajháty Gy. Uo. 1888-89. (Kőnyomat a m. n. múzeumi könyvtárban.)

Szerkesztette az Eperjesi Lapokat 1880-ban két hónapig.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  

További információk

• Bricht Lipót, A budapesti kereskedelmi Akadémia története. Bpest, 1896. 127. l.
• Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink és tanáraik. Bpest, 1896. 18. l. és Pótlék 4. lap.
• Vasárnapi Ujság 1887. 11. sz. (Nekrológ)
• Corvina 1906. 29. szám