Gesell Sándor

(1839-1919) magyar bányamérnök és geológus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 13.

Terebesfejérpataki Gesell Sándor (Pozsony, 1839. május 8.Besztercebánya, 1919. november 24.) királyi főbányatanácsos és bányafőgeológus a Magyar Királyi Földtani Intézetnél.

Gesell Sándor
Született1839. május 8.
Pozsony
Elhunyt1919. november 24. (80 évesen)
Besztercebánya
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása

Életútja

szerkesztés

Gesell János és Slubek Mária fia. Középiskoláit szülővárosában az ágostai evangélikus líceumban kezdte és a főreáliskolában végezte 1858-ban. Négy évet a selmeci bányászakadémián töltött, honnan 1862-ben végbizonyítvánnyal távozott. Ugyanazon év őszén bányászgyakornokká nevezték ki a kolozsvári bánya- és jószágigazgatósághoz, mire két évig a kudsiri és a sebeshelyi vasgyárnál működött, 1864 őszén a bécsi geologiai intézetbe küldetett magasabb kiképzése végett. Az ott töltött két év alatt a bécsi tudományegyetemen is folytatta tanulmányait, a nyári szünetek alatt pedig a Magyarországon folyó geológiai fölvételekben vett részt Eger és Esztergom vidékén.

Bányászati tanulmányok végett Csehországban és porosz Sziléziában utazott; kohászati szempontból pedig Reichenau, Neuberg és Mariazell vaskohóit tanulmányozta. Ezután a govasdiai vasgyárhoz került mint bányatiszt-jelölt és ekkor egyszersmind a gyalári vasbányákat és a zsilvölgyi kőszénkutatásokat vezette. 1867 nyarán részt vett a bécsi geologusokkal Tokaj-Nyíregyháza és Dorog környékének földtani fölvételében. 1868-ban mint a gavosdiai királyi vasgyár ellenőrző tisztje vezette a nagy olvasztó üzemét, kidolgozta a Vajdahunyadon építendő nagyszabású vasgyár tervezetét és elvégezte a gyalár-gavosdiai keskenyvágányu ércszállító vaspályának Vajdahunyadig terjedő nivellálását. 1870-ben a bányahatóság elismerése kisérte a pénzügyminiszterium bányászati osztályába, honnét 1871-ben bányageologussá neveztetett ki a máramarosi s nagybányai bányaigazgatóságok kerületébe. Itt készítette 1873-ban a máramarosi kincstári bányászat bányageologiai térképét (mely kézirat maradt) az akkori bécsi közkiállításra.

1877-ben M.-Szigeten a bányamérnöki teendőket is végezte. 1878-ban a párizsi közkiállítás magyar bányászati, kohászati és műszaki osztályának felügyelője és a kiállítási jelentés bányászati részének szerkesztője volt. 1879-ben bányatanácsosi címet nyert. 1880-tól fogva a selmeci bányakerület bányageologusa volt; 1883-ban pedig a Budapesti Királyi Földtani Intézethez nevezték ki bánya főgeologusnak. 1885-ben a budapesti általános kiállítás országos bizottságának tagja, a bányászati, kohászati és földtani szakcsoport egyik előadója és rendezője volt. 1892-ben a király a főbányatanácsosi cím és jelleg adományozásával tüntette ki. Gesell a bányászatnak többféle ágában működött és bányászati ügyekben több alkalommal szakvéleményt adott.

Irodalmi dolgozatai a Jahrbuch der k. k. geolog. Reichsanstaltban (XVI. köt. Das Braunkohlenvorkommen bei Gran in Ungarn), a Földtani Közlönyben (1874. A mármarosi vasércztelepekről, 1875. Az ungvári kir. jószágigazgatóság területén előforduló kőszén, kőolaj és földi gyanta földtani leirása, térképpel, u. az 1876. a Bányászati és Kohászati Lapokban, 1887. Antimonérczbányászat Király-Lubellán Liptómegyében, 1892. Barnaszén és tőzeg Árvamegyében és rövidebb közlemények és irodalmi ismertetések 1887-93., a Bányászati és Kohászati Lapokban (1874. A bányageologus hatásköre és szerepe a bányászatban), a Magyar Kárpátegylet Évkönyvében (VII. Kézsmárk, 1880. Adatok mármarosmegyei petroleum-előjövetel megismeréséhez, VIII. 1881. Mármarosmegye geologiai viszonyai tekintettel értékesíthető ásványok fekvő helyeire; mindkettő németül is M. Kárpátegylet Évkönyvében), a Hazánkban (1894. 59. sz. A geologiának gyakorlati alkalmazása).

  • Adatok a máramarosi m. kir. bányaigazgatósághoz tartozó, e megye é. k. részében fekvő vaskőbányaterület földtani megismertetéséhez. Bpest, 1876. Két térképpel. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények XII. 9.)
  • A vörösvágás-dubniki opálbányák földtani viszonyai. Bpest, 1876. Négy táblával. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények XV. 7.)
  • A bányászat és kohászat az 1878. évi párisi közkiállításon. Bpest, 1879. (Hivatalos jelentés. Graenzenstein Bélával. Ugyanez a Bány. és Koh. Lapokban.)
  • A selmeczi bányavidék ércztelér vonulatai. Részletes geologiai térkép. Bpest, 1882. (Dr. Szabó József és Cseh Lajos közreműködésével.)
  • A Selmeczbányán és környékén 1882. és 1883-ban (és folytatólag 1884-ben) eszközölt részletes bányageologiai fölvételek. Bpest. 1884-85. Nyolcz ábrával. (A m. kir. földtani intézet évi Jelentéseiben és a Földtani Közlöny XIV. és XV. köt. is magyarul és németül).
  • A soóvári kősóbányakerület földtani viszonyai, tekintettel az elöntött kősóbánya újból megnyitására. Bpest, 1885. Négy táblával. (M. kir. földtani intézet Évkönyve VII. köt. 5. füzete. Ugyanez németül a Mittheil. aus d. Jahrbuche d. k. ung geol. Anstalt VII. köt. Bpest, 1886.)
  • Mű- és építőipari tekintetben fontosabb magyarországi kőzetek részletes katalogusa. Bpest, 1886. (Schafarzik Ferenczczel együtt).
  • Kőszénbányászat az 1885. évi budapesti országos általános kiállításon. Bpest, 1886. (Különnyomat a Hivatalos Jelentés II.)
  • A körmöczi érczbányaterület bányageologiai fölvétele 1885-88-ban. Bpest, 1886-89. 21 ábrával.
  • A nagybányai érczbányaterület bányageologiai fölvétele 1889 és 1890-ben. Bpest. 1890-91. Tiz ábrával.
  • A felsőbányai érczbányaterület bányageologiai viszonyai. Bpest, 1892. Egy táblával.
  • Kapnikbánya bányageologiai viszonyai. Bpest, 1893. Egy térképpel és 10 ábrával. (Az 5. és 9-12. sz. munkák különnyomatok a m. kir. földtani intézet évi Jelentéseiből).

További információk

szerkesztés
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub