Hamvas József (lelkész)

(1871-1948) magyar evangélikus lelkész, tanár, író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Hamvas József, születési és 1893-ig használt nevén Aschendorf József[1] (Győr, 1871. május 13.Budapest, 1948. augusztus 16.) evangélikus lelkész, magyar-német szakos tanár, író, Hamvas Béla filozófus édesapja.

Hamvas József
Élete
Születési névAschendorf József
Született1871. május 13.
Győr
Elhunyt1948. augusztus 16. (77 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
SzüleiAschendorf Frigyes, Hechtl Teréz
HázastársaSedivy Jolán
GyermekeiHamvas Béla
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Hamvas József témájú médiaállományokat.

Aschendorf Frigyes kékfestő gyártulajdonos és Hechtl Teréz fiaként született. Tizenhét évesen lett árva, anyai nagybátyja, Csukássi (Hechtl) József gyámsága alá került, ám két év múlva, 1891-ben Csukássi is elhunyt, és ekkor rokonai minden vagyonából kiforgatták. Családi nevét 1893-ban változtatta Hamvasra.[1] Középiskoláit és az evangélikus teológia három évét a soproni evangélikus főiskolában, a negyediket a jenai egyetemen végezte. 1893 szeptemberében Sopronban lelkésszé avatták; innét a kolozsvári egyetemre ment, ahol a középiskolai tanárságra készült. 1898-ban a Pozsonyi Evangélikus Líceum tanára lett. 1919-ben megtagadta a csehszlovák hűségesküt, ezért kiutasították az országból, és családjával Budapestre menekült.

1889-92-ig a Sopron belső munkatársa volt és a Törekvés c. havi folyóiratnak segédszerkesztője, majd felelős szerkesztője lett. 1893 októberétől az Erdélyi Híradó belmunkatársa. A lapba több politikai cikket írt, melyek java része a nemzeti kérdéssel foglalkozott. Az 1920-as és 30-as években ponyvaregényeket publikált.

Elhunyt 1948. augusztus 16-án, örök nyugalomra helyezték 1948. augusztus 18-án. Neje Sedivy Jolán volt.

 
  • Elbeszélések. Sopron, 1889.
  • A nyaralók, vígj. 1 felv. Sopron, 1890.
  • Abner. Bibliai dráma 3 felv. Sopron, 1892.
  • A szerkesztőségben, dramolett 1 felv. Kolozsvár, 1894.
  • A két Ratáky, eredeti regény. Kolozsvár, 1894.
  • Versek. Kolozsvár, 1895.
  • Az egyetemes irodalom-történet áttekintése 1-3. kötet. Budapest, Stampfel, 1899.
  • Vinlandi Gergely: ifjúsági regény a tizedik századból. Pápa, Főiskolai Ny., 1911.
  • Mesés történetek. Ifjúsági elbeszélések. (Rábai Zsigmond rajzaival.) Szentgotthárd, Wellisch Béla Kiadása, 1911
  • A visszatért üstökös. Pozsony, 1916.
  • Egyetemes irodalomtörténet főbb vonásokban. Budapest, Stampfel, 1916-1928.
  • Az élet láza. Regény. Budapest, Tolnai, [1928].
  • Tavaszi ködön ár. Regény. Budapest, Magyarság, 1928.
  • A vörös tenyér. Regény. Budapest, Hellas Ny., 1936.
  • A gyönyörű sátán. Regény. Budapest, Hellas Ny., 1936.
  • Tűzexpressz. Regény. Budapest, Általános Ny., [1938].
  • Kinek az arca? Regény. Budapest, Általános Ny., [1938].
  • Farmer a csapdában. Regény. Budapest, Általános Ny., [1938].
  • Sólyom Bill kincse. Regény. Budapest, Általános Ny., [1938].
  • A zöld pokol. Regény. Budapest, Általános Ny., [1939].
  • A csodató banditája. Regény. Budapest, Általános Ny., [1939].
  • Győz a szerelem. Regény. Budapest, Általános Ny., [1939].
  • Sárga farkas. Regény. Budapest, Általános Ny., [1940].
  • A csillagos cowboyok. Regény. Budapest, Általános Ny., [1941].
  • Három jómadár. Regény. Budapest, Általános Ny., [1941].
  • Budapest megújhodása 1924-1933: kortörténeti vázlat. Budapest, [Stephaneum Ny.], 1942.
  1. a b A Belügyminisztérium 1893. évi 103828. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1893. év 1. oldal 17. sor.